István Halhóber üzente 4 éve

Egyszerűen szerintem nem bír annyi vizet felszívni a fa gyökere, hogy tartani bírja a leveleket, Nálunk is össz van,de nemcsak a cseresznyelevél teríti a földet.

Válasz

Marsi Béla üzente 4 éve

Hullik a levele már sok ág teljesen kopasz. Mi a baj?

Válasz

Bartyik János üzente 11 éve

Ezek a tünetek a fa végső pusztulására utalnak, nem hiszem hogy meg lehetne menteni.

Radvány Béla
fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.
1117 Budapest, Alíz u. 2.
Tel: (36) 1-488-2296
Fax: (36) 1 225-3051
Mobil: (36) 20-929-4141
E-mail: bela.radvany@syngenta.com

Válasz

szkrinyár éva üzente 11 éve

Nekem is volt egy cseresznyefám,ebben az évben lett volna 10 éves,de sajnos ki sem hajtott az idén. Tavaj még gyönyörű volt a termés rajta. Én sem tudom mi lett vele. Van egy másik fám is kb 20 méterre tőle, az gyönyörű és szépen van rajta cseresznye.

Válasz

Szőke Andrásné Mária üzente 11 éve

Nálunk is ilyen szokott lenni ha nincs csapadék,de akkor a fa tövénél körbe mélyedést
csinálok.Minden nap három-négy locsoló vizet öntök a tövéhez ,és újból eleven lesz a
cseresznyefa.

Válasz

Takács Anikó üzente 11 éve

Nekünk bár cseresznye fánk nincs, de az összes többi gyümölcsfánál, sőt a szőlőnél is tapasztaltunk ilyent. Nem igazán tudjuk csak gondoljuk, hogy talán a kevés téli csapadék és most agy tavasszal sem volt sok.Elkezdtük locsolni és azt nem állítom hogy sokkal jobb lett de egy kicsit elevenebbnek látszanak a fák. A rajta levő gyümölcsök pedig elkezdtek növekedni addig meg olyan volt mint ha kezdett volna őszülni az idő. A locsolgatások után, szinte másnap reggelre már jobban nézett ki minden.

Válasz

Nedoroszkiné Radó Zsuzsanna üzente 11 éve

Nekünk is van ilyen cseresznyefánk.Nem tudom a nevét.Tavaly juni5-én,előtte juni14-én tettem el róla az első üveg befőttet.A lényeg,hogy minden évben amíg rajta a gyümölcs úgy néz ki,mint ha nem kapna elég vizet.Lógnak a levelek és világos zöld a színük.Leszedjük a cseresznyét utána besötétedik a levél és olyan lesz,mint a mellette lévő Germendorf.

Válasz

Megyesi Imre üzente 11 éve

Igen mert sokan csak a pajorra gondolnak, de ha a fát megvizsgálod nagyon gyakran a kéregben szút találsz és hosszú távon (de ha sok van, mint idén, akkor rövid távon is) tönkre teszi a fát, mert a tápanyagot a fa a kéreg alatt szállítjá az ágaihoz. Idén nálam is volt ez a szú, sőt a fiatalabb ágaknál (kb fél cm-es) amik száradtak el, ott a vesszőben is találtam szút. Mindenesetre én rovarölővel a kérget is lepermeteztem vastagon és nem lógnak a levelek, néhány vékony vessző elszáradt, de az még a permetezés előtt száradni kezdett.

Bordói lé nagyon jó a gombabetegségek ellen, de a rovarkártevők ellen semmit se ér. Aki meg úgy gondolja, hogy nem kell bántani a fát, csak jövőre levágni a száraz ágakat, annak egyszer elfogy a fa, aztán nem lesz mit vágni.

Válasz

István Halhóber üzente 11 éve

Kedves írén!

Nem kapott egy erősebb fagyot, mert akkor a gyengébb felépítésű ágak elpusztulnak.
Az utóbbi évekbe az országba rengeteg fagykár volt.
Nálam a diófán vannak 20-50 cm-es fagyot vesszők elég sok és termés most se látni rajta!

Válasz

kovács ibolya üzente 11 éve

hosszú évekig mentegettem úgy, hogy öreg szomszédom szerint adni kell neki a vizet egész évben , akkor új gyökereket ereszt és a végén mégis kipusztult.

Válasz

Milus Irén üzente 11 éve

Valóban valami van a cseresznyefákkal, mert nekem egy öreg fám van és eddig nem volt baja, most meg rengeteg száraz ág van rajta és fonnyadnak a levelei és egyes szemek már érnek, holott junius végén szokott érni. Pedig volt lemosó permetezés és azóta is volt permetezve rovarölő és gombaölőszerrel is.

Válasz

István Halhóber üzente 11 éve

A bordói lé a gombabetegségek ellen (a lisztharmat kivételével) még ma is az egyik leghatásosabb szer.

Jó tudni, hogy a csonthéjasoknál (cseresznye, meggy, szilva, kajszi, őszibarack) csak tél végi lemosó permetezésnél használhatjuk, egyébként a lombozatot leperzseli.



Elkészítésével kapcsolatban álljon itt egy régebbi leírás (A növényvédelem gyakorlati kézikönyve - Szerkesztette: Dr.Ubrizsy Gábor - Mezőgazdasági Kiadó 1960).

"A rézgálicot a növényvédelemben főként bordóilé formájában használják. Ennek helyes készítési módja a következő:
A bordóilevet permetezésre rendszerint 1-2%-os (és nem nagyobb) töménységben (azaz 1-2 kg rézgálicot számítva 100 1 vízre) használjuk. 1 hl 1%-os bordódé készítéséhez 1 kg rézgálicot 50 1 vízben feloldunk. Legegyszerűbb, ha a kimért rézgálicot egy hordón vagy kádon keresztülfektetett rúdról, zsákvászonba kötve vagy kosárban, a víz színe alá merítjük. A rézgálic néhány óra alatt feloldódik. Ha nagyobb mennyi-ségű bordóilét kell rövid időn belül felhasználni, célszerű egyszerre több és töményebb gálicoldatot készíteni. Ebből a készítendő bordóilé mennyiségének és töménységének megfelelő rézgálicoldatot hígítunk fel vízzel, és így adjuk mésztejhez.
A rézgálic közömbösítéséhez a mész minőségétől függően 1-1,5 kg szalonnás meszet mérünk ki, egy kisebb edényben kevés vízzel szétdörzsöljük, majd vízzel hígítva szitán át 120-150 l-es faedénybe (cementkádba) öntjük. A faedényt előzetesen 50 és 100 l-nél megjelöljük. Az átszűrt mésztejet vízzel 50 literre egészítjük ki. A külön készített 50 1 rézgálicoldatot lassan, folytonos keverés közben a mésztejhez öntjük. A szalonnás meszet jó minőségű oltatlan mészből 2,5-3-szoros mennyiségű vízzel való oltással készítjük. Gondoskodni kell arról, hogy a szalonnás meszet 1 ujjnyi vízréteg takarja, mert különben a szalonnás mész megrepedezik, kiszárad, és használhatatlanná válik.
A 2%-os bordóilevet az 1%-ossal azonos módon készítjük el, csak a rézgálicból is, a szalonnás mészből is 2-2 kg-ot adagolunk.
A lé közömbösítését lakmusz- vagy fenolftalein-papírral kell ellenőrizni. A szabályszerűen elkészített bordóilé lúgos vegyhatású, vagyis a piros lakmuszpapírost meg kell kékítenie, a fehér fenolftaleinpapírt pedig meg kell pirosítania. Ha a már jól összekevert és kis ideig állott bordóilébe mártott kémlőpapiros színváltozást mutat, a közöm-bösítés megtörtént, ha viszont színe megmaradt, még annyi mésztejet kell adni a léhez, míg a szükséges színváltozás be nem következik. Túl sok mész rontja a bordóilé hatását, és közvetve károsodást is okozhat a növényeken. A semlegesítéshez, illetve lúgosításhoz csak annyi meszet használjunk, amennyire feltétlenül szükség van.
Fontos, hogy mind a rézgálic, mind a mész megfelelő minőségű legyen. A jól elkészített, gyengén lúgos bordóilé színe égszínkék.

Az egy napnál tovább állott bordóilé szemcséi összetömörülnek, és lebegőképességük csökken. A tömörülés megszüntetésére 50-100 g cukor vagy 100-200 g melasz hozzákeverését ajánlják. Helyesebb azonban, ha csak annyi bordóilevet készítünk, amennyi egy nap alatt elfogy.
A bordóilevet általában 0,5-1%-os töménységben kell használni. Kivétel az őszibarack rügyfakadás előtti permetezése, amelyhez 2%-os bordódé szükséges. A szőlő-peronoszpóra ellen - erős fertőzés és a fertőzésre kedvező időjárás esetén - 1,5-2°~ó-os bordóilé használata indokolt. Ha erre szükség van körzetenkint felhívják az érdekeltek figyelmét.
A lombos növényzetet a bordóilével ködszerűen kell permetezni, vigyázva arra, hogy a permetlé a levelek szélén ne gyűljék össze és ne csurogjon le. Ilyen módon a perzselés veszélye lényegesen csökkenthető.
A tiszta bordóilevet, de különösen, ha más szerekkel van kombinálva a gépbe töltés előtt alaposan keverjük össze, mert csak így érhető el, hogy töménysége permetezés közben lényegesen ne változzék."

Kiegészítésképpen annyit, hogy a kimért rézgálicot lehetőleg előző nap kezdjük vízbe tenni feloldáshoz. Erre a célra fémedényt (pl. vedret) ne használjunk, mert a rézgálicoldat kimarja).
Fontos az összeöntés módja: a rézgálicoldat kerüljön a mésztejbe: "Rezesbanda a meszesgödörbe!"

Perzselésveszély miatt sokan szőlőnél az első permetezéseket más szerekkel végzik, és csak július elejétől térnek rá az 1%-os bordói-lére.
Gazdaboltokban ma már kapható előre kimért bordói-lé alapanyag, melyet a kívánság szerinti hígításban készíthetünk el.

Válasz

Bartyik János üzente 11 éve

Szerintem a víz hiány miat nem képes ki nevelni a termést és mivel nagyon sok van rajta így meg szakat a fa ezt így mondjuk,nekem is volt ijen valamejik évben.Nem kel bántani majd jővöre meg nézni hogy menyire károsodott és a száraz ágakat el kel távolítani,és utána ami kihajt azt lemosóval majd rézgálicos permelével pl:bordóilé.meg permetezni..

Válasz

kocsisne ilonka üzente 11 éve

Szerintem a rézgálicos permetezés most is nagyon jo csak a rézgálic keveressel vigyázni kell a rézgálicot kell keverni a mészhez nem forditva a higitást peddig csalán lével kell de persze a csalánnak forni kell minél jobban akkor kell permetezni vele a megfelelö higitásba ha le fort már kártevök elen nem használ kiválo trágya

Válasz

Megyesi Imre üzente 11 éve

Ma megnéztem egy ismerősöm cseresznyefáját, amelyen a felsorolt tünetek láthatóak. Volt alatta pajor, de akkora fára nem volt valami veszélyes mennyiség. Viszont a fa törzse, a vastag vázágak tele voltak apró lyukakkal, amelyekből fűrészporszerű anyag türemkedett ki. Mivel csak a kacor késem volt nálam azzal a kérget a lyukaknál megbontottam. Szinte mindegyik lyukban találtam 1-1,5 cm hosszúságú, 2-3 mm. vastagságú fehér és szürke kukacokat. Ezek a kukacok (szúk) a kéreg alatt a törzsben járatokat fúrtak és ezze a fa vízszállítását akadályozták. Már a földtől 1 cm- is rengeteg lyuk volt a törzsben. Amit lehetett kipiszkáltunk, de rengeteg volt! Azután Cobra spay-vel lefújtam a fa törzsét és a vastag ágakat. De amint nem lesz szeles az idő erősebb rovarölő permetszerrel is lepermetezi a fa törzsét és ágait.

Másnak is érdemes lenne átnézni a fái törzsét és ágait.

Válasz

illés oszkár üzente 11 éve

nem akarok butaságot mondani de az apám azt modta a bordói mindenre jó ez a rézgalicos mész olda meg a rézoxidos lemosó permetezés.a rézoxid zöld a rézgálic kék minden féle spóra fertőzéstől meg óv ezen kivűl a rohasztott káposzta és csalán keverék a növény immunitását erősíti és levél trágya is de csak kora hajnalba vagy késő este,a leszűrt lét böven a levelekre peremetezni,és a konyhanővények cserepesvirág minden harmadik locsólásra is jó. jó munkát illés oszkár

Válasz

Megyesi Imre üzente 11 éve

Ez egy cikk ami erről szól. Most találtam rá. Valószínű nálam a gombás betegség azért nem okoz gondot, mert a tavaszi rézgálicos áztatásszerű lemosást sose hagyom ki.
A cikk:

Cseresznye - és meggyfák korai pusztulása

Cseresznye- és meggy- ültetvényekben az időjárás hatására egyik napról a másikra súlyos következményekkel járó, baktérium vagy gomba okozta járványok léphetnek fel. Egyes években váratlan rovar felszaporodás, gradáció okoz gondot. Ilyen esetekben általában ősszel derül ki, hogy milyen veszteséget jelentett egy elmulasztott védekezés.

Egyes években váratlan rovar felszaporodás, gradáció okoz gondot. Ilyen esetekben általában ősszel derül ki, hogy milyen veszteséget jelentett egy elmulasztott védekezés, a helytelen növényvédelmi terv, vagy a permetezések teljes elhagyása. A legnagyobb kárt azonban a fák korai, hirtelen, „gutaütés-szerű” elhalása, a fák korai pusztulása okozza. A fák vegetációs időben történő kipusztulásának az apoplexiának két formája van Az egyik esetben, ha az alany is elpusztult, a talajszint alatt kell keresni a pusztulás okát. Egyszerűbb a károsító meghatározása, ha a fa kiásása után megtaláljuk a cserebogár pajorok rágásának a nyomát a gyökereken, vagy a kószapocok rágását a gyökérnyakon. Nehezebb a diagnózis, ha csak azt tapasztaljuk, hogy a vékony gyökerek deformálódtak, megvastagodások, gubacsok találhatók rajtuk, vagy a gyökereken nincs hajszálgyökér, vagyis hiányzik a felszívó öv. Ebben az esetben, talajban élő fonálféreg károsításra, vagy a gyökérkéreg alatt élő gyökérgombára gyanakodhatunk. A fonálféreg kimutatása vékony gyökereket is tartalmazó talajminta, a gyökérgombák kimutatása gyökérmintákból történik. Nagyon sok fonálféreg vírusterjesztő, ezért a veszélye még nagyobb. A másik esetben a kipusztult fa tősarjból, gyökérsarjból kihajt, tehát az alany egészséges. Ebben az esetben a károsítót a föld fölött, a hajtásrendszeren kell keresni. A pusztulást okozhatta súlyos sérülés, baktériumos vagy mikrogombás fertőzés, de a metszés helyén, vagy roncsolt sebzésen megtelepedő farontó taplógomba is. Ez a cikk a földfeletti hajtásrendszer, a törzs és vázágak fertőződésével és hirtelen pusztulásával foglalkozik. Sebparazita xilofág taplók A pusztuló fák vastagabb ágait vagy a törzset elfűrészelve megfigyelhetjük az álgeszt képződést és kezdeti revesedést. Ezt a szimptómát általában xilofág bazidiumos nagygombák, közismert nevükön a taplók okozzák. Nagyon fontos a pontos diagnózis, mert csak a kórokozó ismeretében lehet felmérni a betegség várható terjedését és a védekezés lehetőségeit. Mivel a gyümölcsfák oltása, szemzése „sebészeti beavatkozás” sebzést okoz, nagyon fontos a fertőzésmentes alany és nemes felhasználása, a higénikus faiskolai munka. Amennyiben nem ellenőrzött törzsültetvényből gyűjtik be a szemzőhajtásokat, vagy oltócsapokat a rügypikkelyek alatt vagy a rügyek felülete fertőzött lehet réteggombával. Eszközeinkkel, metszőollóval, szemző-, oltókéssel is fertőzhetjük a sebfelületeket. A fiatal cseresznye- és meggyfák pusztulási okait vizsgálva, az elmúlt 5 évben leggyakrabban a borostás réteggomba (Stereum hirsutum) és a lilás réteggomba (Chondrostereum purpureum) indítja el. Ezek a taplógombák nagyon lassú fejlődésűek, a szemzéshelyen megtapadva egy ideig nem akadályozzák a nemes szem forradását, és a kalluszosodást. Csak évek múlva erősödik meg annyira, hogy a termelt mikotoxinja a fa fejlődésének akadályozója, majd pusztítás okozója lesz. A Stereum hirsutum mikotoxinja, a sejtfalak feloldásával, intenzív mézgásodást, a Chondrostereum purpureum mikotoxinja a levelek ólomfényűségét okozza. A kórokozót azonban nem könnyű kimutatni, meghatározni, mert a bazidiumos gomba termőteste gyakran csak a már elpusztult faanyagon fejlődik ki. Az elszáradt fákon nagyon gyakori és a nyesedéken is gyakran kifejlődik a hasadtlemezű gomba (Schizophyllum commune). Ez a feltűnő fehéres szürke termőtestek sokaságát kifejlesztő tapló ugyan lehet parazita, de általában nem az első a sorban. Mindig más gomba által már megtámadott, vagy éppen lemetszés miatt száradó, elszáradt ágakon kezdi meg a fehér revesítését. Sebparazita mikrogombák Csapadékos években tapasztalható, hogy korábban jó kondíciójú, előző évben bő termést adó fák ágai száradnak, a törzsek, vastagabb ágak kérge elszíneződik, lehámlik, majd rákosodik. A részletes vizsgálat felderítheti, hogy a vékonyabb ágakon, de a törzs és vastagabb vázágak kérgén is található ágrákosodást, ágszáradást Nectria és Leucostoma fajok fertőzése okozta. Ezek a kéregrákosodást okozó mikrogombák sebparaziták, elsősorban faiskolában, vagy telepítés után, a szemzéshelyen fertőzve, fiatal korban pusztítják el a gyümölcsfákat. Egyes, vékonyabb ágak elszáradását, az átoltás sikertelenségét ugyan okozhatják, de a vastag vázágakat, törzset csak más kedvezőtlen körülmények között, a fák gyengültségi állapotában képesek elpusztítani. Ilyen meglepetésszerű károsodást tapasztaltunk egy fiatal, 3 éve telepített meggyesben. A rovarkártevők közül szinte minden vizsgált fán előfordultak a szúbogarak okozta lyukak a törzseken. A szúbogarak a sínylődő fákat keresik fel, a fakadó rügyeket rágják, majd befúrnak vesszőkbe, ágakba, törzsbe és járataikba helyezik el tojásaikat. A tojásból kikelő lábatlan lárvatípus, a kukac rágásával tovább károsítja a megtámadott fát. Cseresznye- és meggyfákon a nagy kéregszú (Scolytus mali), a kis kéregszú (Scolytus rugulosus) és a púpos szú (Xyleborus dispar) előfordulása és károsítása a leggyakoribb. A Scolytus fajoknak évente két nemzedéke van, májusban-júniusban és július-augusztusban érdemes figyelni a rajzásukat. Az apró lyukakkal borított kérget levágva a kéreg és a fatest között találjuk meg a járatokat. A kis kéregszú járatai keresztezik egymást, a nagy kéregszú járatai egymástól mindig azonos távolságban vannak. A Xyleborus fajnak évente csak egy nemzedéke van. A megtermékenyített nőstény telel át, és májusban számíthatunk a rajzásra és tojásrakásra. A púposszú járatai a fatestben vannak. Az anyajárat egy évgyűrű ívét követi, ebből elágazó további járatok egymással és a faággal, vagy törzzsel is párhuzamosak. A lárvák a járatokban tenyésző gombaszövedéket fogyasztják. Az ágat vagy törzset felvágva a Monilia candida gomba micéliumát találjuk a járatokban. A szúbogarak veszélye fokozódik, ha a közelben elhanyagolt idős gyümölcsös, nyesedékhalom, vagy erdő van. A vegyszeres védekezés akkor hatásos, ha figyelemmel kísérjük a lárvák fejlődését és a bogarak rajzásakor rovarölő készítménnyel permetezünk. A védekezésben nagyobb jelentősége van a permetezés időpontjának, mint a rovarölő szer hatóanyagának. A fák felületén érési táplálkozást folytató bogarak ellen bármelyik, rágó kártevők ellen javasolt készítmény hatásos, a már fatestben élő lárvák és bábozódó bogarak ellen nincs eredményesen használható készítmény. A szúbogarak okozta sérüléseken sebparazita kórokozók támadtak. A helyszíni szemlén leggyakoribbnak a leukosztómás ágelhalást okozó Leucostoma cincta mikrogombát és a cseresznye-meggyen hazánkban ritkán előforduló, a fás részek elhalását okozó Nectria cinnabarina narancssárga, korál színű szemölcsszerűen kiemelkedő sztrómáit. Ez a kórokozó általában az alma és a körtefák, esetenként a kajszi ágelhalásának az okozója. Eddigi tapasztalataink szerint a gomba kórfolyamata olyan gyors, hogy a fertőzött ágak elhalnak, mielőtt rákosodás kialakult volna. Egy rokon gombafaj, a Nectria galligena ugyan okozhat hosszú lefolyású, krónikus ágrák betegséget, de ez a faj nem fertőzi csonthéjas gyümölcsfáinkat. Ezért volt számunkra szokatlan a kezdetben durván „piszkosnak” tűnő, majd deformálódott héj, később zárt, majd nyílt rák keletkezése. A laboratóriumban azonban minden ágdarabon, ami a fenti tünetet mutatta, kifejlődött a határozáshoz szükséges sztroma. Jogos a kérdés, hogyan vált ilyen gyakorivá ez a Prunus-fajokon ritka kórokozó a fiatal meggyültetvényben? A magyarázat feltehetően gyengültséget okozó állapotban, körülményben keresendő. A helyszín ismeretében lehet erre utólag következtetni. Lehet egy késői telepítés, mélyültetés, száraz, aszályos vagy éppen egy hosszabb ideig tartó vízállásos időszak, ami a fák fonnyadásához vezetett. Az ilyen körülmények okozta fonnyadás, még reverzibilis, ha öntözünk, vagy elvezetjük a pangó vizet, és permetezéssel védjük a fákat a gyengültségi parazitáktól. A vizsgált ültetvényben a fonnyadás hatására szúbogarak támadták meg a fákat, és érési táplálkozásuk, majd tojásrakásuk nyomán fertőzött a sebparazita, Nectria cinnabarina és Leucostoma cincta mikrogomba. A pusztulás okának megállapítása még egyetlen fa esetében is fontos, mert csak a vizsgálat eredménye alapján lehet eldönteni, hogy pótolható-e a kipusztult fiatal oltvány vagy a már termő gyümölcsfa. A gyümölcstermesztőnek fontos azt is tudni, hogy számíthat-e járvány kialakulására, vagy a beteg, elpusztult fát kivágva, eltávolítva megelőzhető a további fertőződés. A pusztulás okainak felderítése, a diagnózis felállítása után lehet csak védekezési javaslatot adni, „növényvédő szer receptet felírni.” Dr. Véghelyi Klára

Magyar Hírlap

Válasz

szécsényi zsuzsanna üzente 11 éve

Szerintem a szárasság is közrejátszik ! A mi cseresznyénknek is lóg a levele és lepotyog a termés ,,,azt hszem a fagy is megtette hatását !

Válasz

Megyesi Imre üzente 11 éve

Elnézést, de ez hülyeség! Az én fám 14 éves és 6 évesen ugyanezek a tünetek voltak, lógtak a levelek, szinte lefonnyadtak róla és a cseresznyék kényszerből pirosodtak, fonnyadtak rajta. Nagyapám javaslatára néhány helyen éstam 40-50 cm mély lyukat, szinte nyüzsögtek a nagy fehér pajorok a gödörből kiszedett földben. Ezek rágták el a hajszálgyökereket. Az akkori famérethez 5 lyukat ástam egymástól kb 1 méterre és basudinnal beszórtam, majd slaggal rengeteg vízzel feltöltöttem 2-3 napig és utána visszatemettem a gödröket. Abban az évben kevés termés maradt, de a fa átvészelte. Következő évben már átlagosan termett és azóta sokszor rendkívül jó terméseket hozott. Az nem megoldás, hogy széttárjuk a kezünket és nézzük, hogyan pusztul el a fa!

Szomszédomnak 3 éve a szilva fája járt hasonlóképpen, de neki a törzsben volt több lyuk és abban kb. 4 cm hosszú farágó kukacok és a kéreg alatt rágták a fát. A lyukat kemotox spray-el befújtuk illetve volt amiből egy kampós dróttal ki tudtuk húzni a hernyót. A fa megmaradt, de igaz 2 ága elszáradt. Idén már elég szép termés ígérkezik azon a fán. A 2 ág helyett új ágat nevel a szomszéd abba az irányba is.

Válasz

Szávai Jánosné üzente 11 éve

Sajnos az én cseresznyefámon is ezek a tünetek végig olvastam az itt leírtakat meg próbálom meg menteni az itt leírtak alapján. Köszönöm mindenkinek aki írt.

Válasz

Lovász Borbála üzente 11 éve

A mi cseresznye fánk és még pár ismerősömé így pusztult el ezt régi szóval gutaütésnek hívják,ami a nagy melegben kaphatnak meg ezek a kényesebb fák pld: kajszi barack ,megy és a cseresznye.Ez ellen sajnos védekezni nem nagyon lehet mivel ha túl öntözi akkor viszont a gyökerek kezdenek ródhadni .Ez természeti csapás,sajnos szívfájdalommal de bele kell törődni .Mi egy ilyen fánkat nem bántottuk és tavasszal az egyik fele a fának kihajtott,és a száraz részt akkor távolítottuk el. üdv: Borimama

Válasz

Szánto Mihályné üzente 11 éve

Sajnos az én cseresznyefámmal is van valami baj. Én ráfogtam arra, hogy biztos ezzel a hideg tavasszal lett ilyen. A gyümölcs sárgul potyog le és a fa levelei sárgul, mintha ősz lenne. Férjem nagyon aprólékos ember rendszeresen permetezi tápozza és most félünk, nehogy kipusztuljon. Üdv. Margó

Válasz

Megyesi Imre üzente 11 éve

Erről a mohásodásról nem szóltál. Lehet nem moha, hanem gomba betegség. Kép jó lenne. Egyébként a kora tavaszi lemosó permetezés nagyon hasznos! Kár kihagyni, mert rengeteg bosszúságtól megkíméli az embert, illetve rengeteg permetszert is megspórol vele az ember.

Válasz

MILKOVICS MÁRIA üzente 11 éve

Az én cseresznye fámnak is hasonló problémája van .A Megyesi Imrétől kapott tanácsot megfogadtam ,felkapáltam a korona alatti részt és beszórtam talajfertőtlenítővel/force 1,5 a neve/azóta minden nap jól beöntözöm és úgy látom ,hogy már nem lógnak annyira a levelei,remélem sikerül megmentenem.Egy probléma még mindig fenn áll,az ágai mohásodnak ezt nem tudom ,hogy mitől van? ha valaki tudja írja meg ,hogy ez is egyfajta betegség vagy mi?előre is köszi .

Válasz

Megyesi Imre üzente 11 éve

Illetve a törzset is nézd meg, mert van mostanában rengeteg farontó bogár is. A törzsön vastag ágakon apróbb lyukakat keressél, amiből fűrészporszerű morzsalék hullik. Ezek a kéreg alatt elrágják a háncsot, amin keresztül szállítja a fa a tápanyagot. Ha el vannak rágva, akkor szintén fonnyadnak a levelek gyümölcsök.
Ha meg van melyik, leírom mit kell ellenük tenni.

Válasz

Megyesi Imre üzente 11 éve

Jó lenne kép is, de szerintem pajor férgek rágják a gyökerét. Idén nagyon sok helyről ez a panasz. Anyáménak is ugyanez volt. Ássál pár kisebb gödröt a fa alatt, hogy sok van-e alattta. De a tünetek egyértelműek. Kevés tápanyagot, vizet szív fel a fa, mert kevés a hajszálgyökér. A fa kívűlről úgy néz ki, mintha száradna?

Válasz

István Halhóber üzente 11 éve

Kedves István képet nem tudsz mutatni?

Válasz