Fák és cserjék ültetése

Fák és cserjék ültetése

A díszfák és díszcserjék ültetését különböző időben végezhetjük.
ősszel: október közepétől november végéig, a nagyobb fagyok beálltáig. Az őszi időszakban az október közepén történő ültetés segíti legjobban a gyökeresedést.
Tavasszal: március-áprilisban. A nyír, gyertyán, ostorfa és bükk számára ez a legmegfelelőbb ültetési időpont.
Nyáron: a konténeres és edényes fák és díszcserjék ültethetők a vegetációs időszakban is.
Június végéig szintén ültethetők a hűtőházakban alacsony hőfokon és nagy páratartalom mellett tartott növények is.
A fák és cserjék ültetési távolsága különböző. Az épületek homlokzatától legalább 6 méterre, az épület szélétől legalább 3 méterre, útkereszteződéstől tizenöt méterre lehet fát telepíteni. Ablak elé ajánlatosabb laza koronájú fákat ültetni, hogy a lakás benapozását lényegesen ne akadályozza. Cserjecsoportba 0,5—1,5 méteres magasságig 1—3 darabot, a virágjukért tartott takarócserjékből és díszcserjékből 0,5 darabot kell ültetni négyzetméterenként.


Szabvány díszfák telepítésekor általános szabály az 1×1× 1 méteres (1 köbméteres) gödörméret. A gyökerek elhelyezkedése és a városi zöldfelületek alatti közműhálózat igényli, hogy a gödör 1,50×1,50×0,80 méteres legyen. Különösen kedvezőtlen körülmények esetén ennél nagyobb gödörméret is szükséges lehet (pl. 2,00×2,00×0,80 m). A gödörméretre vonatkozóan szakmánkban van egy másik szabály is, amely szerint a gyökérzet méretének két-háromszorosát kell gödörméretként megadni.
A cserjegödör 0,40×0,40×0,40 m-es és 0,60×0,60´×0,60 m-es. Az előbbi méret kisebb cserjékre jobb talajon, az utóbbi nagyobb növésű díszcserjékre, törmelékes talajon való ültetésre vonatkozik. A sövénytelepítés árokmérete 0,60×0,40 méter.
Törmelékes, humuszban szegény vagy más anyaggal szennyezett talaj miatt szükséges lehet a talajcsere, amelynek mértékét mindig az adottságok határozzák meg. Budapesten például az utcai fasorok telepítésekor általában 30—50 százalékos talajcserével kell számolni.
Gödörásás előtt meg kell ismerni a közműtérképet. Ennek hiányában a telepítés előtt közműfeltárást kell végezni, és fokozottabb gondot kell fordítani a helyszíni művezetésre. Általános szabály, hogy a közművektől való távolság legalább három méter legyen, gázvezetéktől 5 méter távolságot kell betartani.
Ha a faiskolából vagy a veremből kikerült növények kiszáradtan érkeznek a munkahelyre, kérgük megráncosodik, feszességükből és rugalmasságukból vesztenek. A gyengén ráncosodó kérgű növényeket még meg lehet menteni, ha gyökerüket ültetés előtt 24 óráig vízbe állítjuk, vagy a teljes növényt nedves pelyvába csomagolva tartjuk.
Ültetés előtt a gyökerekből 8—10 cm-es darabot le kell vágni, egy vödör vízben beiszapolni, és legalább 5 percig abban áztatni.
Maga az ültetés két ember összehangolt munkáját igényli. Az egyik lapáttal az előre kiásott és visszatöltött gödörből a földet kiemeli, és a fa ültetése után a termőföldet ismét a gyökerek mellé helyezi. A másik a fa elhelyezését a gödörbe, ültetés közbeni felfelé húzását, a talaj taposással való tömörítését, és végül a fa támrúdhoz való kötözését végzi.
A kikerült föld — lazulási tulajdonságainak megfelelően — nem fér vissza a gödörbe. Ezért a tömörödésre számolva, a földet a fa tövénél felkupacolva hagyjuk. Tavaszi ültetés esetén a díszfákat és díszcserjéket előbb megöntözzük, és a földet csak utána kupacoljuk fel. Később a földkupacból — amelynek jelentős hányada visszasüllyedt a gödörbe — tányért alakítunk ki, amely 5—10 cm magas peremmel megakadályozza az öntözővíz szétfolyását.
Földlabdás és konténeres díszcserjék telepítésekor a burkolóanyagot ültetés előtt meg kell lazítani, a gödröt és a földlabdát vízzel kell átitatni.

Radó Dezső dr.