video1.0Network.huhttp://network.hu/Gejzirekdoboserzsikehttp://network.hu/doboserzsike<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://kerteszet.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=100626&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://kerteszet.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://kerteszet.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=100626&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://kerteszet.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345235A ma is érvényben lévő elmélet szerint (aminek alapjait 1846-ban Robert Wilhelm Bunsen fektette le) a gejzír üregeinek, csatornáinak mélyén magmatikus gázokból származó hő halmozódik fel. Ez a hő hevíti a mélyben lévő vizet, melynek következtében robbanásszerű gőzfejlődés indul el. A felfelé törekvő gőz löki ki a kürtőből a vizet, így keletkezik a gejzírenként változó magasságú vízoszlop.
Fontos, hogy a repedések, hasadékok járatai kanyargósak, változó szélességűek legyenek, ugyanis ha ez a feltétel nem adott, akkor a forrásban lévő víz szabályos mozgásba kezdene, cirkulálna, és ebben az esetben egyszerű hőforrás lenne.
A kitörések időszakosságának az a magyarázata, hogy a víznek vissza kell térnie a repedésekbe, vagyis újra meg kell telnie a kürtőnek, illetve időre van szükség ahhoz, hogy a felszínre jutott, lehűlt víz ismét forrni kezdjen, és a gőzképződés meginduljon.
A vízoszlop által elért magasságot és a kitörések között eltelő időt alapvetően két paraméter befolyásolja. Egyrészt a járatok, repedések alakja, másrészt az az idő, ami ahhoz kell, hogy a kitörés után ismét megteljenek vízzel a járatok. Ennek köszönhető, hogy a világ szökőforrásai nagyon különböznek a kitörő vízoszlop magasságában, és a kitörések közötti időtartamban.http://vds.network.hu/clubvideo/1/_/100626_64938_2.jpg8060100626