A mediterrán babér nem csak gyógy- és fűszernövény, hanem kedvelt, gyakran formára nyírt kerti dísznövény. Nálunk csak dézsás növényként tartható.

A babér (Laurus) nemzetség a babérfélék (Lauraceae) családjába tartozik három cserje termetű, vagy kis fává növő fajjal.

A nemes babér (Laurus nobilis) a Földközi tenger mellékén és az Atlanti óceán mediterrán éghajlatú szigetein honos örökzöld  cserje vagy akár 20 m-re is megnövő fa. Koronája kúpos. A bőrnemű, ovális, épszélű, fényes, üdezöld levelek aromás illatúak, ízük kesernyés. A levegőn megszárított levelek akár egy évig is illatosak maradnak. Csillag alakú, sárga virágait eredeti élőhelyén, tavasszal hozza. A termések az olajbogyóhoz hasonlóak.

A babért a görögök bálványfaként tisztelték és az Apolló kultuszban vált egyre jelentősebbé. Örökzöld lombja miatt nagyra becsülték. A dicsőség és hatalom jelképe lett. Ünnepek alkalmával az ajtókat, az istenek szobrait és az ősök képeit babérágakkal ékesítették. Apolló papjai is babérkoszorút viseltek. A költők babérral koszorúzták magukat. Mivel Apolló nyila elűzi a ragályt, a babér védelmet nyújt a ragály ellen, és megvéd a gonosztól. Apolló volt a bűnbocsánat istene, ezért növénye, a babér, a bűnbocsánat jelképe lett. Áldozat alkalmával babért égettek. Azt tartották, hogy a babérlevél igazmondásra ösztönöz, és a jóslást is megkönnyíti. A delphoi jósdában is égették, rágták a leveleket, a sikeres jóslás érdekében. Rómában babérkoszorú övezte a színészek, költők, ünnepelt szónokok, hadvezérek fejét is. Azóta él a mondás, hogy valaki babérokra vágyik.

Gyakorlatilag   mindenütt – ahol az éghajlat számára kedvező – termesztik. Értékes, sokoldalúan felhasználható fűszernövény,  rendkívül nagy a díszítőértéke is. Remekül formára metszhető. Manapság Európa szerte és a tengerentúlon is divatos a fák kerek formára nyírása, amit az angolok találóan ’Lollipop” (nyalóka) névvel illetnek.

Nálunk csak dézsás növényként nevelhető: komposzt tartalmú, jó vízvezetésű talajba ültessük. Gyakran öntözzük, de a túlöntözést kerüljük. Tartsuk napon vagy félárnyékban. Két évenként ültessük át vagy legalább a felső 5 cm talajréteget cseréljük le friss komposztra. Legjobb, ha a konténert lábakra állítjuk, néhány tégla is megteszi, hogy a fölösleges víz elfolyhasson. Mínusz öt fokig télálló, ezért  fagymentes, hűvös, világos helyen teleltessük. Félfás dugványokkal nyár végén szaporítható. Használható alkalmi dekorációs céllal termek, szabad terek díszítésére, elhelyezhetjük mediterrán kertbe és fűszerkertbe is.

A babérlevél illóolajokat (cineol), alkaloidokat, növényi csersavakat, keserűanyagokat tartalmaz. A babér nem csak kiváló ízesítő, hanem emésztést serkentő, étvágyjavító, erjedést, rothadást gátló, antibakteriális hatású.

Terméséből vonják ki a babérolajat. A belőle készült kenőcsöket, kivonatokat külsőleg használva reuma, ficam, zúzódás gyógyítására használják.

A fűszerként használt száraz babérlevél olasz, spanyol, francia importból származik. A levelek nyár végétől az első fagyokig szedhetők. A frissen szedett levelek e célra való használata nálunk még nem terjedt el.

Mivel aromaanyagai csak lassan szabadulnak fel, ezért, más fűszernövényektől eltérően, az étellel együtt kell főzni! A babérlevelet, amelyet a többi fűszertől eltérően nem fogyasztunk el, mert  őrnemű levelei rágósak, és íze túl intenzív, ezért tálalás előtt vegyük ki az ételből.

A babérlevelet az alábbi fűszerekkel párosíthatjuk: sáfrány, kakukkfű, zeller, bazsalikom, hogy csak néhányat említsünk.

Sok mártás, szósz ízesítője: barnamártás, paradicsommártás, besamelmártás stb. Babérlevél való többek közt a tradicionális krumplifőzelékbe vagy a lencsefőzelékbe, a töltött káposztába.

Itt olvasható egy gyomorkímélő farsangi csirkemell kocsonya receptje, amiből szintén nem hiányozhat a babérlevél.

A babérlevelek rovarriasztó hatásúak, ezért pl. a tárolt termény közé, különösen a hüvelyesekhez, babérlevelet tettek eleink.