A csicsóka termesztése:

A csicsóka méltatlanul mellôzött növényünk, hiszen sok oldalú hasznosíthatósága és ellenállóképessége révén a mainál nagyobb szerepe lehetne, fôként a teljesvertikumú farmgazdaságokban, de nagyüzemi viszo nyok között is. Eredeti élôhelyén, Észak-Amerikában, az ôslakosok bur gonyához hasonlóan, gumóját fogyasztották. Európába francia közvetítéssel került be; máig itt van legnagyobb termôterülete Európában.

A napraforgóval rokon növényt csicsókakrumplinak is nevezik. A gumó sokféle módon készíthető el, salátának, köretnek és diabetikus élelmiszerként keresett termék. Az évelő növény 2-4 méter magasra nő és ősszel virágzik. Vannak régi magyar tájfajták: a Nagykónyi és a Bőnyrétalapi, de elismertek a Bárdi 3 és a Bükki 20 elnevezésű fajták is.

Vas megye éghajlata és talaja megfelelő a növény termesztésére, de lazább, homokos termőföldön több termést ad. Gumója télen a földben hagyva mínusz 30 fokot is kibír a hótakaró alatt. Fagytűrő növény. Tápanyagigénye hasonló a burgonyáéhoz. A csicsókát általában több éven át vetésforgón kívül termesztik. Évelő viszonyok mellett a gumótermés évről évre csökken. A talajelőkészítést ugyanúgy végezzük, mint a burgonyánál. Tavasszal igyekezzünk minél korábban ültetni. A legalkalmasabb időpont március közepe-április eleje, de ősszel is ültethető. Fontos az egészséges vetőgumó használat, amelynek súlya 30-40 gramm. A nagyobb gumókat hosszirányban kettévághatjuk és ez nem jár terméscsökkenéssel. A növényt 60x40 centiméter sor- és tőtávolságra, 10-15 centiméter mélyre ültetjük. A terület legyen évelő gyomoktól mentes. Tavasszal a fejlődés kezdetén kapálást igényel. A sorok záródásáig kétszer kapáljuk. A töltögetés a termés mennyiségét lényegesen nem befolyásolja, de a betakarítást megkönnyíti. A gumótermés ősszel, télen és tavasszal március közepéig egyaránt kiszedhető. A csicsóka betegségekre és kártevőkre nem fogékony növény. A betegségei közül a fehérpenészes rothadás fordulhat elő, amely gumó eltarthatóságát nehezíti. A mezei pocok pedig rágással okozhat veszteséget.

Felhasználása sokrétû, hiszen a már említett emberi fogyasztáson kívül alkalmas gyógyszergyártási alapnyagnak (része cukorbetegek diétájának is), használja az édesipar, szeszipar és ami a leggyakoribb fel használása napjainkban: kiváló takarmány alapanyag. Hajtásai kaszálhatók, szénaként vagy silózva is alkalmas takarmánynak, de fô értékét gumója jelenti, mely értékes takarmány kérôdzô állat fajaink és a lovak számára egyaránt. Azonos területen háromszor annyi hasznos zöldtömeggel és közel ötszörös mennyiségû fehérje hozammal számolhatunk, mint a burgonya esetében. Fruktóz tartalmánál fogva szirup készítésére használják, mert a fruktóz édesítô hatása a szacharózénak másfélszerese, azonos édesítô hatás 25%-kal kevesebb energia bevitelével érhetô el, ami diétás felhaszná lását indokolja.