|
Még
jócskán benne vagyunk a télben, és nyakunkon van egy influenzajárvány,
ha
hihetünk a híreknek. Ebből adódóan szervezetünk még nagyobb
odafigyelést és
gondoskodást érdemel. Minden napra egy narancs, és
tettünk valamit az egészségünkért. Héját, húsát bátran fogyasszuk.
Tél és betegség – kéz a kézben jár?
Amint beköszöntenek a hideg, téli hónapok, fejünkben máris megjelennek félelmek vagy jobban mondva, a rémképek: torokgyulladás, nátha,
szűnni nem akaró köhögés, láz. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a
gyerkőc nem megy óvodába, iskolába, anya vagy apa pedig egy kis időre
kimenőt kér a munkahelyéről. Ezt elkerülendő, védjük szervezetünket az
egyik legegészségesebb déligyümölccsel, a naranccsal.
A sok vitamin, táplálék-kiegészítő csodafegyver helyett, válasszuk
inkább a természet patikáját. Olcsóbb, jobb, hatásosabb. Nem is
gondolnánk, hogy a narancs egy felnőtt ember napi C-vitamin
szükségletének a kétszeresét fedezi. Emellett a benne található limonene
hatásos fegyvernek bizonyul az emlő-, gyomor,- és tüdőrák elleni
harcban. Magas C-vitamin mellett A-, és B-vitamint is tartalmaz. Az
előbbi felelős a jó látásért, és a szép bőrért, az utóbbi pedig a
szénhidrátemésztésében játszik fontos szerepet. A narancs kiváló
étvágyjavító, gyomorerősítő, vértisztító, vizelethajtó, immunerősítő,
baktériumölő, tele van antioxidánssal, nem utolsó sorban pedig
könnyedén felveszi a harcot a téli depresszióval szemben. Mellette szól
továbbá, hogy egyáltalán nem hizlal, 100 grammban csupán 52 kcal
található. Akik magas vérnyomásban szenvednek ajánlott gyakran
fogyasztani ebből a citrusféléből.
Jó tudni!
Egy kínai mendemonda
szerint egyszer egy kisfiú két darab narancsot kapott valakitől, de
egyiket sem ette meg, helyette inkább odaadta az édesanyjának. Innentől
kezdve a narancs a gyermeki szeretet és a szülői tisztelet szimbóluma
lett.
|
 |
Nincs új a nap alatt
Már a IX-X. században is ismerték a narancsot, igaz, az indiai
változatát, ami nagyon keserű, éppen ezért csak úgy tudták fogyasztani,
ha előtte cukorban megfőzték. Aztán a XVI. századra megjelent a narancs
mai változata, a kínai. Manapság Ausztráliában, Dél-Afrikában
termesztik. Európába kerüléséért Nagy Sándornak jár
köszönet, aki hódító hadjáratai során először a görögökkel, majd a
rómaiakkal, végül pedig a spanyolokkal és a szicíliaiakkal ismertette
meg ezt a lédús gyümölcsöt.
Édes vagy keserűm
A narancsokat általában két csoportba szokták sorolni ízük szerint. Az
egyik csoportban találhatóak azok a narancsok, melyek édesek és nyersen
is fogyaszthatóak. Ilyenek a jaffa narancs, vérnarancs, fias narancs,
valenciai narancs. A másik csoportban pedig a keserű narancsok
találhatóak, melyek csak valamilyen módón (dzsem, lekvár…) elkészítve
fogyaszthatóak. Ebbe a kategóriába tartozik a sevillai narancs, mellyel
főleg dzsem formájában találkozhatunk.
Héja, húsa, magja
A narancsnak nincs olyan része, ami ne lenne egészséges, és ne lenne jó
hatással a legyengült téli szervezetre. Külső héja illóolajat,
keserűanyagot, narancssavat és karotinoidot tartalmaz. Jó hír, hogy
bátran megehetjük a külső burkát is – de csak mértékkel, mert
szívkárosító hatása is lehet, - előtte azonban alaposan mossuk át forró
vízzel párszor. Ez a nagy óvintézkedés azért kell, mert a héját bifenillel
A gyümölcs héja mindent elárul a húsáról. Éppen ezért olyan narancsot
már ne vegyünk, ami puffadt, ez ugyanis arról árulkodik, hogy a húsa
száraz. A húsából készülhet sütemény, fagylalt, lekvár, sorbet is akár.
A magjából pedig olajat sajtolnak. Étkezésekre vagy akár szappanok
gyártásához is felhasználják.
A narancs hűvös helyen, akár 4-8 hétig is
megőrzi frissességét, vitamin-, és ásványi anyagtartalmát. Ha tehetjük
inkább reggel együnk, de akkor sem lesz semmi bajunk, ha tízóraira vagy
uzsonnára csemegézünk belőle.
kezelik, hogy megakadályozzák a penészgombák növekedését. Az viszont
kétségkívül igaz, hogy a narancs héja a legerősebb antioxidáns, maga
mögé utasítva az összes citrusfélét.
Melyik a jobb: az otthoni vagy a bolti?
Igazából ezen kérdés tábora, két részre szakadt. Az egyik tábor azt
állítja csak az otthoni, frissen facsart narancslé az igaz, a másik
pedig meg van elégedve a boltban kapható változattal is. Az azonban
kétségtelen, hogy mind árban, mind pedig az egészség szempontjából az
otthoni a nyerő. A piacon akár már 200 Ft-ért is hozzájuthatunk egy
kiló narancshoz, míg a boltban minimum 250-300 Ft-ot is elkérnek ezen
italváltozatáért. Tény, hogy sokkal egyszerűbb, és kevésbé körülményes
a hűtőből kivenni a 100%-os? narancslevet, de az mégsem olyan, amilyet
magunk készítünk el. A bolti változatot többféle módon „állítják elő”.
Fagyasztva szárítják, vagy csökkentett nyomású bepárlással, ezáltal jó
minőségű sűrítményt állítanak elő. Így a termékekből a tápanyagok nem
vesznek el. Egyedül „csak”az oxigén veszélyezteti az értékes
összetevőket és magát az ízt.
Szívünk joga eldönteni, hogy melyik változatát választjuk. Ha mégis az
előbbit (otthoni) preferáljuk, ügyeljünk arra, hogy a kifacsart léhez
soha ne adjunk hozzá cukrot, azzal mindent csak elrontanánk. Tároljuk
hűtőben, és fogyasszuk el 1-2 nap alatt.
|
Kommentáld!