Vajon amikor megeszünk egy tányér rizst, tudjuk –e honnan is származik, és kik azok, akik termesztik ezt a növényt?

A rizs a búza után a második legfontosabb növényi táplálék. A világ lakosságának a fele fogyasztja, a Távol keleti országok egyik fő tápláléka. Világszerte 1,5 milliárdan fogyasztják, és a kereslet egyre csak nő. Világszerte az összes vetésterület ma már eléri az 150 millió hektárt. A rizs őshazája Dél kelet Ázsia, de több országban is termesztik.

A pázsitfű félék családjába tartozik, de számtalan kb. 7000 fajtája létezik, amelyek eltérő hosszúsággal és színnel rendelkeznek, valamint a feldolgozásban is eltérnek.

Ilyen pl. a barna rizs, amely attól barna, hogy hántolás után nem fényezik, vagyis nem szedik le róla a pelyvát. Ettől a tápértéke nagyobb, de lassabban fő meg. Másik változata az opál rizs, amelyet még a hájéban először felgőzölnek, majd ezután hántolnak le, ennek a tápértéke is igen magas, eredetileg barna színű ám a főzéssel kifehéredik.

A hosszúszemű rizs egyik jellegzetessége hogy főzés után is pergő marad, ezért rizzotokhoz kiváló alapanyag. A sötét színű vadrizs nálunk nem annyira ismert, pedig igen finom, ezeket inkább Ázsiában, Indiában kedvelik. Ennek a rizs fajtának az íze sokkal aromásabb és erősebb.

A rizst már az újkőkor óta ismerik, de világhódító útjára csak a déli hódítások idején indult el. Termesztésével sok helyen próbálkoztak, de kevés sikerrel, mivel speciális körülményekre van szüksége a bőséges terméshozamhoz. Ázsiában, Kínában ma már hatalmas teraszos módszerrel termesztik a helyi parasztok ezt a növényt, és igen sokféle módón használják fel, pl. a híres rizsbor, amely ezeknek az országoknak a legismertebb itala.

A rizs, rizsisten formájában már évezredek óta tárgya a termékenységi rítusoknak az egész délkelet-ázsiai térségben. Baliban az istenségek tiszteletére végzett felajánlási rítusokban, a megszentelt rizs és a belőle készült felajánlások játsszák a főszerepet. A ngingsah rítus során felszentelt rizses kosarakon a legelterjedtebb istenség, Sri Dewi (rizs anya) neve olvasható. A rizs ugyanakkor a pozitív energiáknak is a szimbóluma. A temetési menetre általában rizst szórnak, illetve a szertartások alatt a papok homlokukat és fülüket rizzsel érintik meg, ezzel jelezve, hogy táplálják szellemük, s csak jó dolgokat hallanak meg. Az észak-thaiföldi hegyi törzsek világát is áthatja a rizs kultusza.

Az Akha törzsek a rizsföldre először a rizsisten szentélyét építik fel és a köré ültetett „jószerencse” rizs növekedése határozza meg egész évben a rizsföld hozamát. Szertartásosan állatot áldoznak, és csak utána kezdődik el a rizs kiültetése. A rizs termékenységgel összefüggő szerepe okán, itt a rizsisten két, egy női és egy férfi jellemzőkkel bíró istenségpár együttese. Kínában a vallásos taoista hagyományban is szerepet kap a rizs.

Az „Öt mérő rizs” hagyományában (vutoumi tao), amikor a szertartások előtt szent teret hoznak létre, akkor az öt irányba - a közép is egy önálló irány - egy-egy mérő rizst helyeznek ki, mint az eredendő életenergia (jüan csi) szimbólumát. A bronzkor hajnalán, a vietnami Dong-son bronzkultúra (i. e. IV-III század) dobjain is megjelennek a rizzsel kapcsolatos ábrázolások. A bronzdobokat nemcsak a csatákban verték meg, hanem rizs tárolására is használták őket.

Több termesztési módszert alkalmaznak területenként.

A szárazkultúrás termesztés pl. Braziliában lett igen elterjedt ahol őserdőket irtanak ki, majd a helyükre teraszokat alakítanak ki és itt vetik és aratják a rizsszemeket. Jáva szigetén, Indiában, és Thaiföld részein alkalmazzák, a félszáraz kultúrát, amikor a vetés még száraz területre történik, majd később a természetes csapadék hatására kerül víz alá a terület.

És végül a legismertebb és legelterjedtebb fajta a vízben történő termesztés, amikor kis medencékben nevelik a palántákat, amelyeket gáttal vesznek körbe, így a növény folyamatosan vízben áll. Bár sok helyen még kézzel végzik a helyi parasztok az egész folyamatot, ma már a gépi termesztés is teret hódít magának. Ilyenkor a vetést is géppel végzik, majd leeresztik a vizet és géppel betakarítják a termést.

Tudta ön hogy Magyarországon is termesztenek rizst? Főleg az Alföldön, Békés, Karcag, és Szarvas közelében kb. 2000 HA folyik a Magyar rizstermesztés.

A világ megnövekedett rizsfogyasztása miatt ma már tudósok génkezelt rizs termesztésével is foglalkoznak, amely ellen igen sokan tiltakoznak. Tudósok kimutatták, hogy a génkezelt rizs 15-20 %-kal több termést produkálnak, viszont a 80%-kal csökken a rovarírószer használata. A kutatók szerint, ha a vegyszer védelem költségei csökkennének, gazdaságilag is könnyebbé tenné a helyi termesztők életét.

Kínában még mindig sok helyi paraszt olyan vegyszerrel védi a növény állományt, amit nálunk és az Unióban évek óta betiltottak. Épp ezért az ottani emberek szervezetébe sokkal több mérgező vegyszer jut, de a gén kezelt rizs esetében ez is megszűnik, mivel nem kell agresszíven fellépni a kártevőkkel szemben.

Ma még illegális a génkezelt rizs forgalmazása, de a Greenpeace szerint így is évente legalább ezer tonna kerül ki a piacra. És bár a harc a tudósok között is folytatódik sok a pro és kontra vélemény, a rizs iránt egyre nagyobb az igény, így megoldást kell találni a világ élelmezési gondjaira. Nem rég a rizs ára hirtelen a duplája lett sok termesztő ország korlátozta a kivitelt, mivel az Ázsiai lakosság rizs igénye egyre nagyobb, és az emelkedő energiaköltségek, valamint a klímaváltozás is szerepet játszik. Így ezek az országok már nem importáltak külföldre rizst, mert a saját lakosságának az igényeit szeretnék kielégíteni.

És bár a helyzet az óta sokat javult a kérdés továbbra is fent marad.  Vajon mi lesz 10 vagy 20 év múlva?  A lakosság száma egyre csak nő, az időjárás a klímaváltozás miatt egyre csak rosszabb lesz, egyre nagyobb a szegénység sok országban. A tudósok győznek a mesterséges, vagyis gén kezelt állománnyal, vagy továbbra is több lesz az igény, mint a valós termés?

Talán minket ez nem is érint, hiszen mi Magyarok évente kb. 6-7 kg rizst fogyasztunk el, ellenben azokkal az országokkal ahol a rizs a fő táplálék, itt évente 100 kg rizs jut egy személyre.

A Magyarországon elfogyasztott rizsnek csupán a tizede hazai termés, pedig a rizstermesztők szerint egyre jobban megéri itthon is ezt a növényt vetni és aratni. A rizs jelenlegi piaci ára eléri a búzáét, vagy a többi gabonanövény árát, a tavalyi 60000 Ft.-ról az idén felment 90000 Ft-ra a felvásárlási ára 1 tonna rizsnek.

Bár az árasztásos technológia igen drága nálunk, mégis érdemes megtanulni és áttérni a rizs termesztésére hazánkban is. Az Unióban rajtunk kívül pl. Olaszország, Spanyol ország, Görögország, Portugália, és Románia is foglalkozik rizs termesztésével, de a Magyar rizsnek igen jó hírneve van, ugyanis nem csak importálunk, de már exportálunk is a hazai rizsből.