Ausztrália és a Csendes-Óceáni Szigetek
Valahol nagyon távol, pontosan a
földgolyóbis másik oldalán különös földrész csalogatja a turistákat. A
legkisebb kontinens, Ausztrália, melyet Cook kapitány fedezett fel
1770-ben. Sokáig tartó elszigeteltségének köszönhetően Ausztrália
bolygónk legkülönösebb földrésze. Hisz hol találunk még annyi furcsa
állatot, mint itt? Gondoljunk csak a kengurúra, a koala mackókra, a
kacsacsőrű emlősre, vagy a varánuszra. De a természet más izgalmas
dolgokkal is megajándékozta e kontinenst. Míg belseje sivatagos
terület, ahol a hőmérséklet 40 Celsius fok fölé is emelkedhet, addig a
tengerpati részeken a gazdag városok, virágzó mezőgazdaság révén
jólétben él a lakosság.
Ám a belső, kietlen részek is számtalan
élményt ígérnek az utazóknak, hiszen az őshonos állatvilágnak,
rezervátumoknak ad otthont. Itt élnek Ausztrália 300 nyelvet beszélő,
500-600 törzsbe tömörült őslakosai. S e kietlennek tűnő világ a bizarr
formájú sziklák - a vörösen izzó Olga-hegység, az Ördög Golyói - miatt
igazán holdbéli tájnak tűnik. S milyen másak a tengerpart gazdag
városai, a múlt századi épületeire és modern negyedeire egyaránt büszke
Melbourne, a csodálatos fekvésű Sydney, világszerte híres operaházával,
Brisbane, vagy éppen Perth! Olyanok, mint bármely világváros, de
valahogy mégis másak.
Ide a civilizáció nem olyan
nyughatatlan formában jutott el, mint a többi metropolisba. Ez az a
világ, ahol a civlilizáció végtelen harmóniában él a természettel és az
emberrel. Ám ha a természet és az az ember harmóniájáról beszélünk,
erre talán legjobb példa Óceánia.
Szamoán még ma is szoknyába mennek a
pálmakunyhó formájú Parlamentbe a férfiak, s az atollok között
ugyanolyan biztonsággal úsznak a polinéz nők, mint egykoron őseik
tették. S bár a civilizáció áldásait itt is élvezhetik a benszülöttek a
lenyugvó nap vörös fényében az óceánról hazatartók ajkáról ugyanúgy
hangzanak fel a jellegzetes sokszólamú polinéz dallamok, mint
évszázadokkal ezelőtt. <>
Kommentáld!