A PNYDV új jelenségnek számít, 2009-ben észlelték először Németországban, majd kimutatták számos európai országban, köztük hazánkban is. Addig senki nem foglalkozott vele, amíg a német borsó- és babállományokban 2016-ban országos járványt nem okozott. Ekkor azonban rárepültek a kutatók, az első eredmények pedig most kezdenek szivárogni.

2009-ben észlelték először Németországban a borsó nekrotikus sárga törpülésének vírusát (pea necrotic yellow dwarf virus - PNYDV), ami a babon is megjelent. A fertőzött növények foltokban sárgulnak, kisebbek és kissé nekrotikus leveleket hoznak. 2016-ban történt meg először, hogy az egész szövetségi államra kiterjedő járvány szabadult el - írja a topagrar.de. Az esetet több intézmény bevonásával egy kétéves kutatási periódus követte, hogy kiderítsék, milyen gazdasági károkat okoz  a nanovírus, hogyan terjed és miképpen lehet megfékezni. A projekt a német fehérjenövény stratégia keretében futott, első jelentése itt olvasható németül.

Sárga, kisebb, nekrotikus (Forrás: www.sn.at)

A vírus európai terjedését ezután Magyarországon is igazolták: 2010-ben

a két szerbiai helyszínről származó 39 mintából pedig 29-ben. Ausztriában 18-ból 8 volt az arány.  A német kutatás beigazolta, hogy a fertőzés a szabadföldi babokban a növekedést, a nitrogénkötést és ezzel együtt a hozamokat is csökkenti, továbbá a bab fehérjetartalmát is mérsékli. Borsóban hasonló tüneteket észleltek. Gyakran más vírusos megbetegedések is társultak az alapfertőzéshez.

Kiderült, hogy a vírust nem a vetőmag hordozza, hanem a levéltetvek terjesztik, különösen a zöldborsó-levéltetű, de más fajok is gyanúba keveredtek. A konvencionális gazdaságokban a 2016-os járványt követően erősödött a rovarirtók használata, noha ezekben az években éppen nem volt erős a vírusnyomás. Utólag nézve feleslegesnek bizonyult az extraráfordítás. A kutatások azt is igazolták, hogy egyes babfajták ellenállóbbak a vírussal szemben. Például a mesterségesen megfertőzött Fuego állományában a vírus terjedni kezdett, míg a GL-Sunrise állományában nem észleltek szekunder fertőzéseket.

Egyelőre rejtély, hol telel át a vírus. Kísérleti úton sikerült megfertőzni azon pillangósok vetőmagját, amelyeket másodvetésben is alkalmaznak a gazdák, de az is felmerült, hogy az áttelelő lucernaállományokon kell keresni. Egy biztosnak látszik: a klímaváltozással a levéltetvek egyre korábban repülnek, ami kedvez a vírus terjedésének. A kutatások ez év végéig folynak Németországban.

Forrás: https://www.agrarszektor.hu/noveny/barmikor-kitorhet-a-nanovirus-jarvany-egyes-pillangosok-jobban-toleraljak.16123.html?utm_source=agrarszektor&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel