Almaültetvény (Horváth Gábor felvétele)

– Mikor csatlakozott a biósokhoz?

– 2002-ben állítottam át az akkor meglévő gyümölcsösömet biora. Az ellenőrzés a konvencionális területekre is ugyanúgy kiterjedt, hiszen bizonyítani kellett, hogy az oda vásárolt vegyszerek, műtrágyák pontosan hova kerültek. Mivel később nagyon megdrágultak a termőföld bérleti díjai, veszteségesen termeltünk a szántón, felszámoltam a szántóföldi növénytermesztést és 2004-ben kizárólagos gyümölcstermesztővé váltam.

– Hogyan értékesíti a gyümölcsöt és ebből mennyit dolgoz fel?

– Budapestre járunk minden szombaton a biopiacra a MOM Parkba. Megrendeléseket is kapunk. Alvállalkozóval dolgoztatunk fel gyümölcsöket, a BOTÉSZ sárszentágotai biominősített üzemében főzetünk lekvárt. Sárszentágotán készíttetünk körtenektárt almával, natúrlekvárt, bionádcukros lekvárt. Emellett körtelekvárt gyártunk körtevelőből, almalével hígítjuk. Van bőven ipari minőségű almánk, amit így tudok jobban hasznosítani. Az almalevet magam préselem ki, de a körtenektárt a BOTÉSZ-nál készíttetjük A hűtött almalevet viszem itthonról, ott keverik hozzá a körtéhez. Az almalé készítéséhez speciális almadarálót és 200 literes térfogatú rozsdamentes prést vásároltam, ezzel ki tudom préselni a levet. Egy tartállyal összeszereltem a kerti szivattyút, és a hűtőtárolóban plusz 2°C-on préseljük ki az almalevet, úszófedeles rozsdamentes tartályban tároljuk csomagolásig, szállításig. Így viszem el a feldolgozóhoz akkor is, amikor bodzalevet készíttetek. A tőlünk 30 kilométerre lévő kis üzemet én minősíttettem azzal, hogy az általam termelt biogyümölcsökből biolevet csináljanak saját értékesítésre.

– Amikor telepítette a gyümölcsösöket, milyen szempontok alapján választotta ki az ültetendő fajtákat?

– Hagyományos almást telepítettem. Az lebegett a szemem előtt, hogy minél több fajta almát tudjak a kereskedőnek szállítani, aki a nyárit, az őszit, a télit folyamatosan tőlem tudja megvásárolni. Amikor saját magam értékesítettem, akkor is jól működtek ezek a fajták. A hűtőtárolóm segítségével a téli alma eláll mindaddig, amíg a nyári fajták megérnek.

– Milyen fajták ezek?

– Nyári almák a Mollis delicious, Summered. A Gála és Elstar az őszi-téli fajták, utána jön a Jonagold, Jonatán, Gloster, Mutsu, Golden Delicious, Erli gold, New gold, Idared, alap Jonagold, piros Jonagold, Jonica, Florina, valamennyi Topáz. Nem az a cél, hogy rezisztens ellenálló fajtákat telepítsek, hanem az volt kihívás számomra, hogy a hagyományos módon előállítható fajtákat miként lehet bio módon termeszteni. Nagyon érzékenyek a varasodásra, a lisztharmatra.

– Az almásokat ökológiai módszerekkel nagyon nehéz megvédeni. Mégis milyen módszereket tud alkalmazni?

– A lisztharmat ellen például a hagyományos thiovitot, kumuluszt alkalmazzuk. Az IFOAM tanúsítás például nem engedi a hagyományos mészkénlé használatát. Az egyéb készítményekhez gyümölcsfaolajat, Vektafidot adagolok a tapadás fokozásához.

– Ez a módszer az almásoknál mindig beválik? A többi gyümölcsre ez milyen hatással van?

– Az almásoknál nem mindig válik be, mert a jonatán fajtacsaládnál (az M41-es, a naményi, a csányi 1-es) mindenképpen be kell iktatni egy mechanikus kézi lisztharmat-leválogatást. Az egyéb fajták, például a Mutsu, Golden, Jonagold nem igazán érzékenyek rá. Mindegyik fajtának megvan a maga érzékenysége. A Gálát, a Golden típusokat, a Jonagoldot a varasodás lepi meg jobban, ott arra kell figyelni. Ezeknél a hagyományos rézkészítményeket váltogatva használom (Champion, Cuproxáton keresztül a Nordoxig) valamennyi készítményt: attól függően, hogy melyik stádiumban melyik jár jobban, a fa vagy a gyümölcs. Mindig azt a készítményt kell használni, amivel a legkisebb kárt okozhatjuk.

Éjjeli permetezések

Napnyugta után permetezünk. A biotermelő éjjel permetez, mert akkor alacsonyabb a hőmérséklet, nem perzsel a nap. Ez az eljárás igaz a rézkészítmények kezelési lehetőségeire, azonkívül mi Bacillus thuringiensis (Dipel) készítményeket is alkalmazunk a moly elleni védekezésre. A Dipel nevű készítménynek se hasznos, ha napsütésben szórjuk, mivel a nap hatására nagyon hamar lebomlik. Ha sokáig tud rátapadni a növényre, jobb hatásfokkal dolgozik a készítmény. A legmodernebb technológiát is próbáljuk bevetni, amely a légtérterítéses módszer (Isomate C/OFM diszperzer). Hatása attól is függ, hogy éppen milyen az időjárás, milyen szélhatások érik az ültetvényt.

Lipco márkájú forgóboronás sormûvelõ (Horváth Gábor felvétele)

A bodza a védekezés szempontjából egyszerűbb növény, a levéltetű ellen kell védekezni (Biola, Vectafid, gyümölcsfaolaj, ritkán káliszappan), valamint a szövőlepke hernyója ellen kiváló a Dipel alkalmazása.

– Van-e biológiai védekezési módszer a kártevők ellen?

– Nagyon hasznos segítőink a katicabogarak, a fátyolkák, a rablóatkák stb. A gazdaságomban 2008-ban kísérleteket folytattunk egy új készítménnyel, az almamoly ellen a granulózis vírussal (Madex). Ez viszont nem hat például a levélaknázó molyok vagy a lombrágó hernyók ellen.

– A metszés mennyire segít a kórokozók elleni harcban?

– Az ágak megtisztítása az egyik legfontosabb feladat. Ahol látni, hogy jelentősebben fellépett a levéltetű, ott vírusos torzulás van a hajtásokon, természetesen le kell tisztítani, figyelni kell a különböző moly és egyéb kártevők gyűrűit, fészkeit. Ezeket mind el kell távolítani, meg kell semmisíteni, szellőssé kell tenni a koronát ahhoz, hogy a kontakt készítmények (a réz, a kén, a gyümölcsfaolaj) jobban behatoljon és jobban védje a gyümölcsöt, ezért lényeges, hogy átlátható legyen a korona. Mechanikai hajtásritkítás is kell, így megfelelő tartása lesz a fáknak. Úgy tűnik, hogy idén nagy problémát jelent az, hogy tavaly túl lehettek terhelve bizonyos fajták (Gála, Jonagold, Golden).

Nyári hajtásválogatás

A nyári hajtásválogatás is nagyon fontos, mivel a felesleges hajtások elveszik a tápanyagot a gyümölcsöktől. Le kell vágni a lisztharmatos és a vírusos foltokat. 14 ezer fával rendelkezem, és meglehetősen nagy időt igényel minden fa átvizsgálása, amely éppen ezért folyamatos. Ennek sosincs vége. A metszéssel sem végzünk mindig, hiszen mire a végére érünk, kezdhetjük az egészet elölről. Minden időnket a gyümölcsösben töltjük télen és nyáron egyaránt. Próbáljuk utolérni magunkat, de nem mindig sikerül.

– A gyümölcsösében hogyan oldja meg a talajerő-utánpótlást?

– A biotermelő sem gyomirtót, sem műtrágyát nem használhat. Használhatunk viszont szerves trágyát, amit komposztálás után juttatunk ki a gyümölcsösökbe, amelyet szarvasmarhatrágyából nyerünk. A közelünkben él egy tenyésztő, aki extenzíven tartja az állományát. Tőle veszem meg a trágyát, amit én komposztálok, forgatok, darálok és utána szórok ki a gyümölcsösre. Ezen kívül alginitet is juttatok ki a veszélyeztetett sorok alá. Az alginitnek varasodást gátló mellékhatása van. Használunk még tápanyagfeltáró baktériumokat, a baktofilt.

– Mikor van a csúcsra járatás?

– Június végén megkezdődik a szüret a nyári almákkal, október végén, novemberben van vége a téli alma szüretének. A szilvaültetvényemet úgy próbáltam összeválogatni, hogy ne legyen túlzottan vírusérzékeny fajta. A Beszterceiből nagyon keveset mertem ültetni. Szilvából főként Cacanszka rodna, Rana lepotica, Stanley, a Helmann, Vilma, Katinka fajták találhatók. A szilvafajták szeptember végén érnek. Igyekszünk úgy megoldani a szüretet, hogy a szilva elfogyjon a fákról szeptember végére. Próbálom frissen értékesíteni. Amit nem sikerül eladni, abból lekvár lesz, egyre nagyobb igény van a natúrlekvárokra. A BOTÉSZ üzeme vákuumtechnológiával 60-62°C-ra melegíti a lekvár alapanyagát, így az egészségre kedvező hatású anyagok megmaradnak benne. A szilvából sikerült kis mennyiséget exportra kiszállítanom Ausztriába. A többit belföldi feldolgozóknak értékesítettem.

Bodza virágzásban (Mihalec Hedvig felvétele)

A bodza szeptember első napjaiban érik, attól függően, milyen meleg van. Nagyon korlátozott mennyiséget dolgozunk fel bodzából. Ezt a terméket bio módon értékesítjük nagy feldolgozónak, el kell szállítanunk Dunavecsére, amely főként osztrák és német exportra szállít.

Az alma jelentős részét friss termékként értékesítem. Főként az ipari minőséget dolgozzuk fel lének: a különféle levekhez, például a bodzaléhez és a körtenektárhoz adalékoljuk, a budapesti biopiacon pedig frissen értékesítem az almalevet.

Az 1990-es években sok nyugat-európai (Stájerországban, Dél-Tirolban, Olaszországban, a Garda-tó környékén, Németországban a Bodeni-tó környékén, Hollandiában) gazdaságban jártam, hogy megnézzem, hogyan dolgoznak, mit és milyen módszerekkel termelnek. A nagyobbik fiam gyakornok volt Lindauban, a Bodeni-tó partján egy almatermelőhöz került, aki körtével, almával és eperrel foglalkozott. Azt kell mondanom, hogy nekünk sincs miért szégyenkeznünk.

Óvatosan a telepítésekkel

– Mit tudna ajánlani a pályakezdő biosoknak? Mi az, amire a legjobban figyeljenek?

– Az EU nagyon megszűri, hogy milyen ültetvényeket támogat. Alaposan, gondosan ki kell választani a termőhelyet. Egy rossz döntéssel sok gondot okozhat magának a termelő. Jó minőségű, mélyebben művelhető talaj a megfelelő, amely nincs kitéve fagyveszélynek, nincs fagyzugban, nincs túlzottan erdő közelében, ugyanis innen sok károsító féreg át tud menni a gyümölcsösbe és nehéz védekezni ellenük. A túlzottan szélnek kitett hely sem jó. A fajtakiválasztásnál pedig el kell dönteni, hogy milyen hasznosítást és értékesítést akar az illető a gyümölcsnek. Ha csak ipari alapanyaggyártásra gondolnak, akkor könnyebb a dolog. Aki a hagyományos fajtákat akarja termelni, nehezebben megművelhetők a biotermelésben és sokkal nagyobb gondot okoznak a termesztés során.

– Mik a jövőbeni terveik?

– A feleségem Edit, nagyon sokat segít. A kisebbik fiam Gábor Keszthelyen tanul a kertészmérnöki karon, most írja a diplomamunkáját. A téli szünetben elvégzett egy aranykalászos gazdatanfolyamot. ő lesz az, aki remélhetőleg tovább viszi a gyümölcstermelést a családban. A másik fiam László mezőgazdasági gépész, neki van szerződéses állása, és a munka után segít a gyümölcsösben, a gépszerelésben. A diplomázó fiam szeretné a fiatal gazda pályázatot benyújtani. Jó lenne saját magunknak megoldani a gyümölcsfeldolgozás egy részét. Ugyanis elég jelentős költséget képvisel a feldolgozott termékek ára, amit a piacra viszünk. A lakásom 300 méterre van a gyümölcsösömtől, annyi az előnyöm, hogy van gáz, víz-, csatorna. A hűtőtároló a gyümölcsösben van, a minifeldolgozómat a lakásomhoz közel építem fel. Ezt az álmomat a valóság diktálja és minél hamarabb szeretném megvalósítani.

Ilonka Mária