Első alkalommal kísérli meg tudományos igényességgel feltérképezni a Magyarországon telelő erdei fülesbaglyok állományát a túrkevei Nimfea Természetvédelmi Egyesület – tudatta az MTI-vel a program vezetője.

Monoki Ákos tájékoztatása szerint a tél folyamán olyan egységes módszertan szerint végzik el az erdei fülesbaglyok telelőállomány-felmérését, amelynek célja, hogy a szakemberek országos és aktuális képet kapjanak a faj Magyarországon telelő állományáról. Nemcsak az egyes településeken található gyülekezőhelyeket és a baglyok példányszámait, hanem a madarak által előnyben részesített fafajokat, sőt, a madarak településen belüli, úgynevezett nappalozóhely-váltási szokásait is dokumentálják.

A munkát december óta 30-40 önkéntes végzi az ország mintegy nyolcvan településén. Az akció három hónapig tart, ennek során a december, január és február közepén kijelölt egy-egy hétvégén az aktivisták saját területükön egyszerre veszik lajstromba az éjszakai életmódot folytató ragadozómadarakat. A januári számlálás e hétvégén esedékes.
Monoki Ákos elmondta: az erdei fülesbagoly (Asio otus) hazánk egyik legközismertebb fészkelő bagolyfaja. Ennek ellenére sem a fészkelő, sem a telelőállomány nagyságáról nem rendelkeznek pontos adatokkal. E hiányosság pótlásán túl az is a szándékuk, hogy az újonnan kidolgozott monitorozási módszert egy jövő télre tervezett, nemzetközi összefogással megvalósuló Kárpát-medencei vagy közép-európai felmérés előtt a gyakorlatban is kipróbálják.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevén működő Nimfea Természetvédelmi Egyesület szűkebb körben hosszú évek óta próbálkozik már hasonló adatgyűjtéssel. Az idei akció előfutáraként tavaly hasonló szempontok alapján elvégezték a megyében telelő fülesbaglyok szinkronszámlálását, mely e vidék harminc települését érintette.
Az akkori eredményekből kitűnt: több Tisza menti kistelepülésen egyáltalán nincs gyülekezőhely, míg máshol tömegesen fordultak elő e madarak. A megye nyolc településén például száznál is népesebb volt a telelőállomány. A baglyok létszáma januárban érte el a maximumát, hiszen amíg 2008 decemberében 1177 példányt figyeltek meg, addig 2009 januárjában 1805, februárban viszont már csak 902 madárral találkoztak az önkéntesek.

A csökkenés magyarázata a szakember szerint az, hogy a tél végén már javában zajlik az erdei fülesbaglyok násza, így a madarak egy része ekkor már a fészkelő helyek keresésével, őrzésével van elfoglalva.

Monoki Ákos érdekességként említette, hogy Kisújszálláson a település legforgalmasabb részén, a városháza parkjában egy bagolypár évről-évre eredményesen költi ki és neveli fiókáit. Tavaly márciusban, pedig szintén a kunsági városban, egy lakótelepi lakás erkélyének virágládájában talált otthonra egy másik fülesbagolypár.