Cicák, rágcsálók és egyéb állatfajták
Napjainkban
nagyon sok házi kedvenccel találkozni a pókoktól a kisemlősökig. Ezek
nem ritkán emberre is veszélyes betegségek hordozói lehetnek,
amelyekkel nem árt tisztában lenni.
Cicák
A macskák elsősorban bélférgek okozta betegségeket terjesztenek, és (a
rosszul átsütött hús és a mosatlan zöldségek fogyasztása mellett)
felelősek a terhes nők
körében
jól ismert toxoplasma terjesztéséért is, amely egy egysejtű élősködő és
veszélyt jelent a terhes nők magzatára. Közismert, macskák által is
terjesztett paraziták a kullancsok és a bolhák.
A cicák által okozott karmolási sérülések szempontjából két kórokozó érdemel említést, amacska karmolási betegség kórokozója a Bartonella henselae nevű baktérium, valamint a veszetség vírusa. Előbbi a macska nyálából mosakodás közben kerül a karmára,
onnan bőrsérülésen át az ember szervezetébe, ahol lázas betegséget okoz
helyi nyirokcsomó duzzanattal. A macskák között a baktériumot bolhák
terjesztik.
Szabadon élő rágcsálók
Az Európában legelterjedtebb, szabadon élő rágcsáló a vándorpatkány,
amely köztudottan a pestis hordozója volt évszázadokon keresztül.
Szerencsére napjainkra ez a betegség teljesen eltűnt, köszönhetően a
sikeres patkányirtási hadjáratnak. Vidéken azonban még találkozhatunk
patkánnyal, ugyan ez egy másik faj, a fekete patkány, amely a házi
egerekhez hasonlóan menekül az ember elől, csupán, ha megfogjuk, akkor
harap. Harapásukkal különböző, a nyálukban lévő kórokozót juttathatnak
szervezetünkbe például a patkányharapási lázt okozó (Spirillum minus,
Streptobacillus moniliformis) baktériumokat, de a jól ismert tetenusz is átadhatják. Többek közt egerek harapása útján is terjedhet a fertőző
agyhártyagyulladás. Érdemes tudni azonban, hogy a szabadon élő
rágcsálók nemcsak harapásukkal adhatnak át fertőzést. Vizeletükkel
érintkezve terjed a Leptospirosis (iszapláz), ürülékükön keresztül
terjesztik a szalmonellát, különböző férgek és elsősorban azok petéit,
továbbá rágcsálók váladékának belégzésével terjed a vérzéses
(hemorrhágiás) láz. A rágcsálók élősködői (tetveik, bolhák) terjesztik
a rágcsáló kiütéses tífuszt és a már említett pestist
Házikedvenc rágcsálók
Az előbb tárgyalt kórokozók közül szerencsére a házikedvenc rágcsálók
csak lényegesen kevesebbet terjesztenek. Vizeletükkel terjeszthetik a
Leptospirosist, amely magas lázzal, esetenként súlyos, halálos máj- és
veseelégtelenséggel, savós agyhártyagyulladással járó betegség.
Emellett előfordulhat szalmonellás megbetegedés, különböző bőrgombák,rühesség,
féregfertőzések. A körültekintően, rendszeresen simogatott rágcsálók
ritkán okoznak harapást. Általában stresszhelyzetben, félelmükben, ha
például egy gyerek túl hevesen fog hozzá az állatka simogatásához,
amikor az még nem szokott hozzá az ember közelségéhez akkor okoznak
sérülést. Karmolásuk viszont véletlenszerűen gyakoribb, ezért célszerű
karmaikat rendszeresen vágni.
Madarak tollától
A madarak által terjesztett betegségek közül feltehetően a legismertebb
a madárinfluenza, amelynek állatról emberre terjedése egyenlőre,
ritkaságszámba megy, hazánkban még nem is fordult elő megbetegedés. A
szabadon élő szárnyasok a rágcsálókhoz hasonlóan, de azoktól eltérő
jellegű betegségeket okozhatnak, különösen érintettek a galambok és a
vízi szárnyasok. A kalitkában tartott madarak közül a papagájok,
amelyek a legismertebb és leggyakoribb emberre is veszélyes betegséget
terjesztik. Kórokozója a Chlamydia psittaci, amely tűdögyulladásszerű megbetegedést okoz. A betegség tünetei hirtelen lépnek fel, a beteg
lázat borzongást, izomfájdalmakat, száraz köhögést panaszol. Gyakran
jelentkezik fejfájás. Későbbiekben fulladás előfordul.
Kígyók, békák, teknősök
Az elmúlt tíz évben hihetetlen módon szaporodtak el a
díszállat-kereskedésben is beszerezhető egzotikus állatok.
Természetesen valamennyi faj ismertetésére és betegségeire nincs
keretünk. A kígyókkal külön cikkben foglalkozunk, természetesen ott sem
teljes részletességgel. Hüllők esetében azonban említést érdemel a
szalmonella betegség, amely ürülékükön keresztül fertőzi az embert és
hasmenést, ritkán más súlyos betegséget okozhat.
Védekezés és sebellátás
Lehetőleg kerüljük a vadon élő állatokkal történő közvetlen
érintkezést, még ha szelídnek látszik, se simogassuk meg, mert
szándékunkat nem ismerve esetleg támadni fog. Házikedvenceink után
mindig mossunk kezet és az ő érdekükben is tartsuk be az alábbi
szabályokat:
- mindig adassa be a kötelező védőoltásokat;
- soha ne feledkezzen meg a féregtelenítésről;
- mindig gondoljon az élősködők (kullancs, bolha, atka) irtásáról is;
- ügyeljen az állat higiéniás körülményeire;
- soha ne érintkezzen kedvence vadon élő állattal;
- kerülje a harapást, karmolást.
Kisgyermekesek pedig ügyeljenek arra, hogy:
- a homokozót mindig fedjék le, hogy cicák és más állatok ne használják ürítő helyként;
- a gyerekek soha ne vegyék szájukba a kedvencek játékait, edényeit;
- soha ne hagyják magára a gyereket az állattal;
- csak akkor simogassák, ha kellő körültekintéssel tudják azt.
Ha még is állati sebzést szenvedett legfontosabb a fertőtlenítés és a
sebfedés. Mindig mérlegelje, hogy szükséges-e tetanusz vagy veszettség
elleni oltás. Vadon élő állatoknál ez elkerülhetetlen!
Kommentáld!