Nagyon sajnálom de a nevét nem tudom nagyon agresziv bogár agusztus elején jelenik meg csapatosam nagyon szereti a paradicsomot káposztát Nagy kárt tud okozni a paradicsom levének ki szivásával a paradicsom ki fehéredik majd elpusztul a paradicsom még befözésre sem alkalmasVégtelenül sajnálom de nem tudom hogy lehet elene védekezni mert a jegyzeteimben nem találok leirást rola rosz tanácsot pedig nem akarok adni tanácsolni aszt tudnám akinél megjelenik rögtön szedje ösze és semisitse meg ne hagyja el szaporodni nagyon veszélyes kártevö Figyeljünk rá és irtsuk csak enyit tudok segiteni sajnálom aki töbet tud irjon nem katica mert sárga nincs Iluskamami

Válasz

Kedves Iluskamami! Mi a neve a sárga "katica" utánzatnak?

Válasz

Ne haragudjatok de lehet hogy butaságot irok és kapom a letolo levelet akatica bogarat nem téveszti valaki azzal a sárga bogárral ami pont akora mint a katica csak sárga és fekete foltok vanak rajta Ha megjelenik tömegével hatalmas kárt tud okozni a növény nedvének ki szivásával szereti a paradicsomot káposztát és még talán mást is Lehet hogy most eszt nem kelet volna le irni mrt lesz aki megsértödik és aszt mondja már megint okoskodik De nem haragszom ha valaki megmagyaráza mi a külömbség a két bogár között köszönöm hogy le irhatam Iluskamamj

Válasz

CSak javaslat nem én találtam kj ez is a vegyszer nélküli permetezés egyik része a bio kertészek vagyis aki az akar leni ök nem használnak a permetléhez tapadoszert Végy 2-3 kilo cukrot abbol föz szirupot aszt rakd üvegekben és tedd el azért kell enyi hogy mindég legyen ha szükség van rá Tudom most aszt mondod nagyon drága de a tapadoszer sem olcso EZ a szirup egész évben elég most a tetük eleni védekezésröl foralj vizet olyan jo 60-fok körülit tégy bele tapadoszert vagyis szirupot és ezel permetez meg a fákat A növényt nem bántja de a tetüt meg öli ás a tatü rá ragad a levelekre majd az esö lemosa A kana alá tégy ruhát mert meleg a pemetezést nem napsütésben kell csinálni akinek nincs permetezöje ugy is megoldhatja hogy egy edénybe teszi a vizet és az ágat vigyázva bele huza A konyha kerti növényeket ugy is megkehet védeni a tetvek elen hogy az ágyások szélére védö növényt ültetünk már egyszer irtam mejik növényt mivelkel védeni De ha valakit érdekkel szivesen irok rola máskor nem szeretném hogy ki oktatásnak vegyétek ez csak tanács olyan amit magam is ki probáltam FOgadjátok öszinte barátsággal Iuskamami

Válasz

Bocsi,miért nem a levél tetűt permetezed inkább!? Vannak nagyon jó erre a célra megfelelő permet szerek!!Pl : karate

Előzmény

Válasz

Elöre bocsátom hogy az én véleményemet iromle nem akarok megbántani senkit A hangya és a tetü ahol tetves a fa ott megjelenik a hangya ha nincs tetü nincs hangya sem Majd meg kell nézni ahol sok hangya van már káros is lehet a tanácsom vagyis nem én találtam ki egy volt biokertész ötlete de én is ki probáltam Ahol sok a hangya egy mély müanyag tálba vagy fedöbe ami mély tegyél egy kis mézet vagy mézes viszet mert a hangya szereti Belemegy és nem tud kijöni amikor megtelt cseréld ki egész jol ki lehet vele irtani a hangyákat csak tánács nem eröltetem senkire ILUSKAMAMI

Válasz

Én nem osztom azt a véleményt, hogy a katicabogarak nem csípnek!
Egy jó pár évvel ezelőtt szüleimmel a bolgár tengerparton nyaraltunk és menekülnünk kellett a katicabogarak elől, mert meglepték a békés fürdőzőket a strandon és ha nem bújtunk be a vízbe vagy nem találtunk valahol menedéket, agyon csípkedtek volna bennünket.
Kiderült ugyanis, hogy a katicabogár igen is csíp, de csak a párzás időszakában. Akkor is rajokba tömörülnek és az óvatlan embereket megcsípkedik!
Ez nem horror, tényleg így van.
A kétkedők járjanak utána.

Válasz

Ezt is kerestem:

Levéltetvek



| |

A levéltetű károsít minden vadon tenyésző és termesztett növényt. A tetvek hihetetlen mértékben képesek elszaporodni, időjárástól függően évente akár 10-12 nemzedéket is létrehoznak. Kártételük abból adódik, hogy a növény nedvét szívogatják, amíg az teljesen le nem gyengül, fejlődésében visszamarad, majd elpusztul. Szívogatásuk hatására rendszerint rendellenes növekedés, elszíneződés következik be. Különösen veszélyesek a gyümölcsfákra, mert termésük még fejletlen állapotba lehullhat, sőt elmarad a virágképzésük is.

A kis kártevők elsősorban vírusokat terjesztenek. Anyagcseréjük végtermékeként mézharmatot ürítenek, amely a növényre fényes, ragacsos bevonatként rakódik le. Az ezekben megtelepedő korompenész gomba, pedig gyorsan el is terjedhet, megakadályozva a levelek légzését, tápanyagképzését. Mindez károsan hat a növény növekedésére és a fejlődésére.
Csak 2-4 mm hosszúak, testük többnyire zöld, sárga vagy fekete színű. Lábaik hosszúak, vékony járólábak. Míg a nőstényeknek nincsen szárnyuk, a hímek szinte egytől-egyik szárnyasok. Szárnyaik viszonylag nagyok, hártyás állományúak. Kárképük észrevehető a leveleken, hegyüknél és szélük mentén fonákuk felé görbülnek, szinte összecsavarodnak. A színük egyes fajok szívogatása esetében halványul, más fajoknál viszont élénkpirosra változik. Az érintett növényfelület olyan a lerakódott ragacsos mézharmatba levedlett lárváktól, mintha korpával lenne behintve. Az ebben megtelepedő korompenész gomba pedig hamarosan vastag, fekete bevonatot képez.
Életmódjuk sajátossága, hogy a mákszemnyi tojásokból a tavasszal kikelő lárvák a leveleket szívogatva 2-3 hét alatt teljesen kifejlődnek. Ezek ősanyának nevezett szárnytalan nőstények, melyek megtermékenyítés nélkül, elevenszüléssel közel félszáz utódot hoznak létre. Szárnyatlan és elevenszülő nőstényeknek adnak életet. Júniustól kezdve viszont szárnyas nőstények is fejlődnek, amik újabb növényekre repülnek át, és egész nyáron – a szárnytalanokkal együtt – szűznemzéssel szaporodnak. Az ősszel fejődő utolsó előtti nemzedék utódai között jelennek már meg hímek is, amelyek nősténytársaikkal párosodva, eleven utódok helyett tojásokat raknak le, így lehetővé téve a rovarok áttelelését. A telet követő kitavaszodáskor megkezdődik a tojásokból a lárvák kikelése.
A védekezés sikerének feltétele, hogy a lehető legkorábban észleljük a rovarokat. A tél elmúltával figyelni kell a megjelenő levelek alját, ahol elsőként megtelepednek. Ennek elmulasztása a szinte szemmel láthatóan gyarapodó levéltetvek elterjedése. Ilyenkor már a leghatékonyabb növény védőszer alkalmazását is túlélhetik. Védekezési eljárás lehet még a hajtás csúcsok leveleinek leszedése, esetleg lemetszése. Ezt követően a fertőzött részeket gondosan el kell égetni.
A természetes ellenségeik közül a katicabogarak és ezek lárvái naponta 100-200 példányt falnak fel. Ugyanennyit pusztítanak el a fátyolka levelekre rakott tojásaiból kikelő lárvái. A cinkék nagy mennyiségű áttelelő tojásukat fogyasztják el. Nyáron még a rovarevő madarak jelentős része is táplálkozik levéltetvekkel.
A fák törzsén fel-lefutkározó hangyák figyelmeztetnek arra, hogy a fákon levéltetvek vannak. A hangyák ilyenkor valósággal gondozzák a számukra hasznos mézharmatot szolgáltató levéltetveket, aminek következtében kétszer-háromszor annyit táplálkoznak, ezáltal növelik a kárt. Emiatt a hangyák elleni védekezés is szükséges. A naftalin némileg távol tartja őket. A felfedett fészküket pedig vízzel vagy benzinnel kell feltölteni, és jól betaposva felszámolni. A rendszeres talajművelés zavarja a hangyákat, fészküket pedig

Válasz

Nektek kerestem:

Mire jó a mosódió?
2009.06.08. 10:27 Donkihóte
Mosódió és a levéltetvek esete
Címkék: mosódió levéltetű

Olvastam a leírások között, hogy a mosódió jól működik a levéltetvek ellen is. Ezt a részt automatkusan mindig átugrottam, de aztán mégis eljött a Nagy Mosódió Próba ideje. A labadrózsát ellepte kb. egy milliárd száztizenöt darab levéltetű.



Mellesleg a levéltetű és a hangyák nagy haverok, ahol az egyik megtelepszik, a másikra is minden esélyed megvan. Ha szereted a hangyákat, tarts levéltetveket!

Naszóval, négy mosósdióhéjat kifőztem egy liter vízben, és az elkészült löttyöt még kb. duplájára hígítva kipermeteztem. A végeredmény: mosódió a levéltetvek ellen 1-0.

Egy mosódiós permetezés után azért maradt még kb. 5% tetű, de a többi szép fehér és döglött lett. Ha zöldség vagy gyümölcs a célpont, akkor inkább eszek mosódiós kaját, mint Mindentkiírtok típusú vegyszerest.

Válasz

Mivel védekezzünk a levéltetű ellen?

2009-06-07 11:25:00

Napjainkban megkeseríti a kerttulajdonosok életét a nagyfokú tetűin­vázió. A kártevők csak rendszeres védekezéssel gyéríthetők. A levéltetvek a leveleket szívogatják, aminek következtében azok torzulnak, gyakran elszíneződnek, rendszerint a gyenge hajtások csúcsi részét támadják meg.

Van olyan levéltetű faj, mint pl. a rózsatetű, amely csak egy növényfajon él meg, de számos faj egyedei vándorolnak. A levéltetű vírus vektor is, ami azt jelenti, hogy a vándorlás során egyik növényről a másikra terjeszti a kórokozót.

Mindenki számára ismerős jelenség a táplálkozásuk során kibocsátott mézharmat és a rajta megtelepedő korompenész. Ezt a váladékot előszeretettel fogyasztják a hangyák, darazsak, méhek és még a legyek is. Összességében sok kellemetlenséget okoznak ezek a pici kártevők.

Hogyan és mikor védekezzünk ellenük?

A védekezés hatékonyságát növeli, ha a felszaporodásuk előtt permetezünk. Ha egy fánál még csak egy-két hajtás végén jelenik meg a tetű, azt metszőollóval vágjuk le, amivel egy permetezést megspórolunk. Mivel a tetű a levelek fonákján szívogat, ezért arra kell ügyelnünk, hogy oda juttassuk a szert. A kezelés megkezdésével ne várjuk meg, hogy a levelek összesodródjanak, mert permetezésünk nem lesz hatékony.

Mivel védekezhetünk? A biotermesztésben is engedélyezett szerek: Bio-sect, Biola, Vektafid. A speciális, csak levéltetű elleni szerek: Chess 25 Wp, Pirimor.

Rovarölő szerek, amelyek a tetvek ellen is hatásosak: Basudin 600 Ew, Chinmix 5 SC, Cymbush 10 EC, Cyperil 10 EC, Decis 2,5 EC, Karate 2,5 WG, Metil-cotnion 25 WP, Scherpa, Talstar 10 EC, Zolone 35 EC.

A felsorolt rovarölő szerek alkalmazására vonatkozó részletes leírások a csomagoláson fel vannak tüntetve, azokat a saját és mások érdekében is tartsuk be!

Válasz