Néhány szó a húsevő növényről

Vénusz légycsapója  (Dionaea muscipula) Itt egy  véres ragadozó növény a.  Elég érdekes nevet adtak neki a felfedezők, hiszen Vénusz a szépség istennője volt, azt hogy miért társították ezt a ragadozó növény egy istennőhöz talán soha nem derül ki. Az biztos, ha akkor látták volna a predatort vagy az alien című filmet, talán a növény neve is más lett volna. Egy növény, amely tele van fogakkal, és rovarokkal táplálkozik, inkább hasonlít egy űrlényre, mint egy szép virágra.

A Vénusz légycsapója Észak –Amerikában őshonos, az ottani mocsarakban igen nagy számban fordult elő, de ma már szintén egy védett növény lett, mert a mocsarak lecsapolása, és az ember területfoglalása a kipusztulás szélére jutatta a növényt.

Szerencsére ma már itthon is megvehetjük, a nevelgethetjük ezt a kis ragadozó növényt, hiszen több országban is termesztik, és folyamatosan nemesítik. Ismerjük meg kicsit közelebbről is növény.

A Vénusz légycsapója a húsevő növények családjába tartozik. Egy édes nektárhoz hasonló illatot bocsájt, így csalogatva magához a rovarokat. A növény leveleinek a végén helyezkednek el a csapdák, amelyek leginkább hatalmas fogakra hasonlítanak.

Amikor egy rovar berepül a csapdába, még nem biztos, hogy áldozat válik belőle, ugyanis a csapdák oldalán apró érzékelők vannak, összesen 3-3 mindkét oldalon. Ezek az érzékelők jelzik a növények, hogy táplálék érkezett, ám mivel a növény nem szereti magát strapálni, minden kis szöszre, vagy porszemre, csak a második jelzésre csukódik be. Így szűri ki a valódi mozgó rovarokat, és a más jelentéktelen dolgokat.

Amikor a rovar berepül a második jelzésre a csapda légmentesen összezárul, majd egy emésztőnedv segítségével folyékony állapotban hozza az áldozatot, majd így veszi fel az értékes tápanyagot a rovarból. Amikor a tetem kiszárad, a csapda kinyílik, majd a szél egyszerűen kitakarítja a növényt. A kisebb rovarok sem mindig aktiválják a csapdát, mert egy bizonyos méret alatt nem érdekli a növényt, a rovar.

A növény otthoni tartásához, szükséges egy párás meleg helyiség. Ha ilyennel nem rendelkezünk, érdemes egy nagyobb floráriumot berendezni, és ebben elhelyezni a növényt.

A növényt csak lágy vizel szabad locsolni, vagy az esővíz, de a felforralt és lehűtött víz is jó. Alulról érdemes öntözni a növényt, vagy egy nagyobb kavicsos tálcára ráhelyezni a cserepét. Soha ne tápoldatozzuk a földjét, mert tönkremegy.

Kedveli a meleg napos helyeket, ilyenkor a növény kissé pirosas árnyaltot vesz fel. Tavasztól őszig tart a növekedési időszak, télen pihenő szakasz következik, ilyenkor a locsolást is le kell csökkenteni. A növény virágot is hoz hosszú felnyúlt száron, ám ha ilyet látunk, azt azonnal vágjuk le, mert a növény általában virágzás után elpusztul.

Nem kell etetni a növényt, mert természetes úton Vonza a rovarokat magához, és egy elpusztult rovar nem is aktiválja a csapdát. De élő rovarokkal néha kedveskedhetünk neki.