Így készítsük fel a kertet a télre!

 

 

A nagy hidegek előtt leírom, hogy a fagyérzékeny növényeket hogyan lehet biztonságba helyezni. Emellett a tavaszi kert egészségéről is most, ősszel gondoskodhatunk.

Tegyük a szívünkre a kezünket és valljuk be őszintén magunknak és másoknak is, hogy - minden változatossága és eredményessége ellenére - kissé belefáradtunk a tavasztól őszig végzett kerti munkába, amelyet - némi cinizmussal szólva - nem lehet befejezni, csak abba lehet hagyni! De most vegyünk egy kis levegőt és határozzuk el, hogy ennek ellenére jókedvűen és szakszerűen elvégezzük a tél viszontagságaira való felkészülést!

Ha jól körülnézünk a kertünkben, akkor rögtön és szembetűnően látjuk, hogy milyen sokféle kisebb és nagyobb feladat vár még a kertészkedőkre, amelyeknek az elmulasztása jövőre sok bosszúságot és felesleges költséget okozhat, ezért halasszuk kissé későbbre a téli pihenés megkezdését. Én pedig csak a legfontosabbakra és csupán címszavakban hívom fel a tisztelt Olvasók figyelmét.

Ilyenkor érdemes megfékezni a gyomokat!

Kezdjük mindjárt a talajmunkákkal, mert az ősz folyamán a bőséges csapadékhullás nagyon megnehezítette ezeket és ennek következtében a gyomok igen csak elhatalmasodtak. A parlagfüvek miközben milliószámra szórták szét az allergiát okozó pollenjüket, annyira megnőttek, hogy most csak alapos ásással lehet a tövüktől is megszabadulnunk.

Csak spórolósan a nitrogénnel!

Az ősz az alaptrágyázás legjobb időszaka. Aki olyan szerencsés, hogy hozzá tud jutni érett istállótrágyához, az most terítse el a talaj felszínén és ásással keverje be a talaj felső, 20-25 cm-es rétegébe. Most kell kiszórni és bemunkálni a foszfor és a káli tartalmú műtrágyákat is, mert ezek lassan oldódnak és tavasztól kezdve - tehát a legkedvezőbb időszakban - fogják kifejteni a hatásukat. A nitrogén tartalmú műtrágyákkal viszont bánjunk takarékosan és csak annyit szórjunk ki belőlük, amennyi a talajba jutó szerves anyagok elbomlásához szükségesek.

A növényi maradványokat tegyük félre!

A középkötött és a kötött talajú kertekben most kell felásni a veteményes és a virágos ágyások talaját, a homoktalajokat azonban csak ásóvillával műveljük meg, mert a laza homokot a téli szelek súlyosan károsíthatják. Az ásás közben talált cserebogár pajorokat gyűjtsük össze és semmisítsük meg, a növényi maradványokat pedig felaprítva tegyük félre a magaságy második talajrétege számára.

A lehullott lombot használjuk talajtakarónak!

Sok kertésznek okoz gondot a lehullott falomb eltakarítása, pedig ez nem szemét, hanem fontos szerepet játszó „télikabát" számos fagyérzékeny növényünk, pl. a fügebokor, a rozmaring, a gránátalma, a kivi töve és a magaságy számára. Nem kell tehát zsákokba rakva a szemeteskocsira bízni, hanem mint mellékterméket, helyben jó hasznosítani!

A rózsa és a szőlő védelme a fagytól

Téli védelmet igényel két igen gyakori és fontos kerti növényünk: a rózsa és a szőlő. A rózsanemek közül a fagyot a legnehezebben a tearózsa bokrok viselik el, ezért az ágaik közét töltsük fel lombbal és ezt rögzítsük néhány ásónyomnyi földdel. Az alacsony művelésű szőlőtőkéket is kupacoljuk fel, a kordonos és magasművelésűek kevésbé érzékenyek.

Az idei utolsó permetezéssel sokat megtakaríthatunk jövőre!

A lombhullás után időszerű az őszi, lemosó permetezés elvégzése. Erre a célra kiválóan alkalmas a kénkészítm