A nebáncsvirágok (Impatiens) nemzetsége rendkívül fajgazdag (mintegy 450 fajjal), főleg Afrika és India trópusi vidékein és Észak-Amerikában honosak, és csak néhány képviselőjük hatolt el Eurázsia mérsékeltebb éghajlatú vidékeire. Sok fajuk szobai és kerti dísznövény, utóbbiak közül több kivadult és meghonosodott.

Tarka podagrafű (Aegopodium podagraria Variegatum)

Ez az egyik legmutatósabb növény, ami az árnyékos kerteket illeti. De vigyázni kell ezzel a szép növénnyel, mivel gyorsan terjeszkedik, és veszélyezteti a más növényfajokat. Csak nézzük meg a gyökérszerkezetét, és máris láthatjuk, hogy bizony komoly problémát jelenthet, ha nem tartjuk kordában a terjeszkedését. Összevissza nőhet, és kiszoríthat más növényeket, beleértve a gyomnövényeket is. Jó ha olyan helyet biztosítunk számára, ahol más növények nincsenek, ahol nem kap túl sok napfényt, és nem éri nagyon az eső.

 

 

Nagyvirágú nadálytő (Symphytum grandiflorum)

           

 

A nagyvirágú nadálytő szabadon beporzó, bőségesen termő dísznövény. Ez is csakúgy, mint más invazív növény mondhatni agresszíven terjeszkedhet.

 

 

Japán vagy örökzöld kövérke (Pachysandra terminalis)

A japán vagy örökzöld kövérke az egyik leggyakrabban használt talajtakaró. Mutatós és igen egyszerű növény, melynek a fő erénye talán az, hogy könnyen megél még a legárnyékosabb területeken is. Ültethetjük árnyékos, zárt kertrészekbe, belső udvarokba vagy meredek teraszokra stb. Eléggé mutatós, és közkedvelt talajtakaró, viszont agresszív, gyorsan terjedő növény, tanácsként annyit, hogy ha lehet ne ültessünk közvetlen melléje más évelő növényeket.

 

 

Lythrum salicaria Réti füzény

A réti füzény a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó faj. Észak-Amerika legtöbb részén invazív és gyomnövényként tartják számon. A réti füzény eléggé alkalmazkodó növény, kedveli a mocsaras vidékeket. Megtelepedésével és terjeszkedésével mintegy kiszorítja és veszélyezteti a honos fajokat, például a nádat és más virágzó növényeket, melyek bizony nagyobb mennyiségű táplálékot biztosítanának a vadvilág számára. Az igencsak invazív természetének köszönhetően könnyen átveszi az uralmat, kiszorítja az eredeti növényfajokat, beleértve egyes veszélyeztetett orchideákat, és egyben veszélyezteti a vízi madarak élőhelyét is.

Mindenik füzérvirágzat kb 300,000 magot képes termelni, ezenkívül a gyökereiből új hajtásokat szaporít.  Eljárást indítottak, hogy csökkentsék a réti füzény populációt, speciális bogarakkal próbálják megfékezni, melyek a növény gyökereivel és leveleivel táplálkoznak. Ez az ártalmas gyomnövény Eurázsiában őshonos. Végezetül annyit, hogy amennyire tehetjük, ne vegyünk, és ültessünk ilyen növényt.

 

Szagos müge (Galium odoratum)

A szagos müge árnyékban agresszív növény. Ezen növény gyorsan burjánzik a megművelt ágyásokban, ugyanakkor meg kell említeni, hogy mondhatni képes teljesen belepni a erdők talaját, kiszorítva a honos vadvirágokat. Állítólag ez a növény egy közelben lévő kertből vadult ki. Szépen mutat és illatos, de milyen kár az igazi honos növények kipusztulása. Az erdő közelében élő kertészeknek különösen kell vigyázniuk ezzel az életerős terjeszkedő növénnyel.

 

Virginiana keserűfű (Persicaria virginiana)

 

Körülbelül 60 cm magas évelő növény. Az árnyékban is szembetűnő a maga zöld, fehér és piros leveleivel, októberben pedig igazán szépen mutat a piros virágaival. A legjobb ha egy nagy fa alatti virágágyásban nevelkedik, természetesen ajánlott ellenőrizni a terjeszkedését.

 

 

Erdei sárgaárvacsalán (Lamiastrum galeobdolon)

Örökzöldkét tartják számon, kivéve a hideg éghajlatokon. Az erdei sárgaárvacsalán mutatós ezüstös zöld levelekkel büszkélkedhet, melyek elérhetik a 30-45 cm hosszúságot. Bírja a kedvezőtlen időjárást. A sárga virágai késő tavasztól kora nyárig nyílnak.  Mindez szép és jó, de meg kell említeni, hogy mintegy futótűzként terjeszkedik, nemcsak a földön, hanem a fenyőfákra is könnyen felkúszik. Nem könnyű kordában tartani a terjeszkedését, valószínűleg csak a vegyszerek segíthetnek a megfékezésében.