Egy rák, amely nehezen felismerhető Köhögés, makacs láz, éjszakai izzadás, fogyás, bőrviszketés, nyirokcsomó-duzzanat: a többféle betegségre is utaló tünetek miatt nehéz felismerni azt a daganatos elváltozást, amit ezért is illetnek a „rejtőzködő” jelzővel.

Eredményesen kezelhető ráktípus a nyirokrendszer rosszindulatú daganata, de sokan későn, már csak a kór előrehaladott állapotában jutnak el orvoshoz: a megtévesztő jelek tévútra vezethetik a szakembereket. A nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása az esetek 70 százalékában adhat útmutatót a limfóma felismeréshez, ennek megléte mindenképpen fontos lehet. „Magyarországon évente két és félezer új beteget diagnosztizálnak, tavaly nyolcezren álltak gondozás alatt. Ha időben elkezdődik a betegség kezelése, a kór bizonyos típusai 40-80 százalékban véglegesen meggyógyíthatók. Nagy jelentősége van az időnek, hiszen az egyes betegek túlélési esélyét az határozza meg, hogy a betegség mennyire kiterjedt, milyen stádiumban van” – magyarázza Schneider Tamás főorvos, aki azt is hozzáteszi, hogy a tünetek azért sokfélék, mert a nyirokrendszer sejtjei, a limfociták minden szervünkben megtalálhatók.

A nyirokrendszer rákja egyébként számtalan típusban alakulhat ki: szövettanilag és klinikai viselkedés alapján különíthetők el a megbetegedések. Egyes altípusai inkább a fiatal felnőtteket érintik, míg mások főleg az idősebb korra jellemzők. Ahogy a szakember magyarázza, a legenyhébb forma a Hodgkin-limfóma, amiből a betegek nagy része, 70-80 százalékuk elsődleges kezeléssel meggyógyítható. „Ennek a fajtának az előfordulásánál nem tapasztalunk számbeli növekedést, szemben a non-Hodgking-limfómák növekvő gyakoriságával” – mutat rá a főorvos. Ez utóbbi típusnak van lassú, illetve agresszív lefolyású csoportja: az első jó ideig rejtve marad, s kezelés is sokszor csak a diagnózis után hónapokkal kezdődik meg, míg a második típus gyors lefolyású, s rendszerint azonnali kezelést igényel, bár erre az esetek zömében jól reagál. 

Azt fontos tudni, hogy nincs két egyforma non-Hodgkin limfómás beteg, ezért még az azonos stádiumú betegségben szenvedők sem ugyanazt a kezelést kapják és a prognózisuk sem egyforma. A lassú növekedésű, úgynevezett indolens fajta esetében – ha még nincsenek tünetek – a „várakozz és figyelj” taktika ajánlott, ám a folyamatos ellenőrzés elmaradhatatlan. Ahogy szakértőnk mondja, előrehaladott állapotban a beteg – személyre szabottan – kemoterápiában, immunterápiában, sugárkezelésben vagy kombinált kezelésben részesül, de az őssejt-terápia is a kezelés fontos része lehet. Ez utóbbi esetében a steril körülmények között juttatják a páciens szervezetébe a saját vagy a donor őssejtjeit, amelyek biztosítják a normális vérképzést.

A nem nyirokcsomókból, hanem a test más területeiről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokat okoz, így például a gyomorban kifejlődő betegség hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat, míg a mellűri limfóma köhögést, nehézlégzést alakít ki.

A limfóma kezelésében mérföldkövet jelentett az a gyógyszeres, jól tolerálható lehetőség, ami 4-5 éve már itthon is elérhető. Ez az immunterápiának az a formája, mely a daganatos nyiroksejtek ellen kifejlesztett ellenanyaggal csak a limfóma sejteket pusztítja el.