A lakásban is hajtathatunk virághagymákat: nárciszt és jácintot .

Ezeket a  kerti virágágyásból felszedjük és könnyű tőzeggel vegyitett földkeverékkel töltött cserépbe beültetjük.

Egy pár napig hüvös helyen tartjuk, majd fokozatosan szoktatjuk a meleghez.

Virágzás után a cserepeket világos, hűvös helyre tesszük, hogy a hagymák megérjenek a kiültetés előtt.

Az átteleltetett növényeinket február végétől gyakrabban locsolhatjuk és az elnyúlt oldalhajtásokat eltávolíthatjuk.

Gyorsíthatunk a tavasszal ültethető gumós növényeink fejlődésén, ha nedves komposztba ültetjük, és világos helyen előhajtatjuk őket.  Így például a korai burgonyát, dáliát, kánát.

Ablakpárkányon, napfényes helyen, palántanevelő tálcában vagy cserépben vethetünk: paprika, paradicsom, padlizsán magokat.

Ezen zöldségfélék melegigényesek, csak a májusi fagyok elmúltával ültethetők ki.

A palántanevelés 2-3 hónapot igényel és sok helyet, mivel kelés után 3-4 héttel a palántákat tápkockákba (vagy kis műanyag poharakba) kell tűzdelni, hogy ne nyurguljanak el.

                                                                                                                                                                                                                       Ezért főként korai és értékes hibrid fajtákat válasszunk

a palántaneveléshez, melyek a kiültetés után hamarabb hoznak termést.

A befőzésre szánt paradicsomot vethetjük a végleges helyére is április végén-május közepén.

Az egynyári virágok közül érdemes palántát nevelni az Ageratumból (bojtocska) oroszlánszájból, Celosiából (kakastaréj), nyári violából, törpe dáliából, illatos ternyéből, mivel lassan fejlődnek, melegigényesek,       de  nagyon sokáig és gazdagon virágzó, hálás növények.

A januárban elvetett növények palántáit február végén kipikírozhatjuk tápkockákba (cserepekbe, poharakba), hogy a kiültetésig továbbneveljük őket.
Vethető fóliába február közepétől a saláta, hónapos retek, spenót, hagyma és palántaneveléshez a káposztafélék korai fejeskáposzta, karfiol, brokkoli,

kelkáposzt ).

A kertbe kint a legfontosabb tennivaló februárban a gyümölcsfák metszése és ezt követően a lemosó permetezés.

A metszéshez ismernünk kell a gyümölcsfák termőrészeit, az egyes fajok élettani tulajdonságait, a koronaformákat, melyek ismertetésére nincs itt lehetőség.

Javasolom, hogy szakemberrel végeztessük el ezt a munkálatot, vagy segítséggel, szakkönyvek tanulmányozásával kezdjünk hozzá, hogy ne okozzunk több kárt, mint hasznot a beavatkozásunkkal.

A helyesen megmetszett korona szellős, nem túlságosan sűrű, de nem is kopasz. Őszibaracknál a levélsodrosodás, kajszinál és a szilvánál a monília károkozása csökkenthető a körültekintően elvégzett metszéssel.

A sebkezelés és a metsző szerszámok fertőtlenítése sem elhanyagolandó.

Februárban már kijuttathatjuk a komposztot és a komplex műtrágyákat a gyümölcsfák köré, gyepre és a zöldségeskertbe.

A pázsitot fagymentes időben levegőztessük, ezt speciális fűlazítóval vagy vasvillával végezzük, 10 cm mélyen lyukakat szúrva.

Végül ne feledkezzünk meg az énekesmadarak etetéséről se. Kevés ember tudja közömbösen szemlélni a fagyos, téli napokon eleséget kereső madarakat.

                                                                                                                   Az etetéshez legjobb a napraforgó mag, ezt a legtöbb madár szívesen megeszi.     

                             Ne adjál a madaraknak sózott szalonnát, sem kenyeret!