A komposztnál aligha lehetne jobb talajt tápláló szerves anyagot találni, számos érv szól amellett, hogy otthon, a kertünkben mi is nekivágjunk a komposztálásnak. Tévhit, hogy ez egy bonyolult, büdös és körülményes művelet – bár van igazságalapja mindennek, ha rosszul csináljuk. Tulajdonképpen nem is kell mást tennünk, csak szerves anyagokat rétegezni egymásra egy kis talajjal kiegészítve, és már készen is vagyunk. Hogy biztosan jó minőségű komposztot tudjunk készíteni, néhány lépésben összeszedtük, mit, hogyan érdemes csinálni a garantált siker érdekében.

Még mielőtt nekivágnánk tisztázzuk, hogy mi is az a komposztálás? Ez egy olyan folyamat, mely során a víz és a szerves hulladék keverékéből a hasznos baktériumok lebontják a szerves anyagokat - írja a bhg.com. A keveréket felhalmozzuk, időnként átforgatjuk, hogy a baktériumok kifejlődjenek. Közben hő fejlődik, ami segíti a szerves anyagok lebomlását. A kész komposzt – ha jól dolgoztunk – pedig fekete és föld illatú. Miután megcsináltuk az első adagot, rájöhetünk, hogy bizony nem egy nehéz műveletről van szó, ám annál többet ér.

A kerti növények és a szobanövények meghálálják, ha tápanyagban gazdag földben neveljük őket. Ezen kívül egy rendkívül környezetbarát módszerről van szó, hiszen nem kell vegyszerekhez nyúlnunk az eredmény fokozása érdekében, magát a komposztot pedig konyhai maradékokból állíthatjuk elő. 

A komposztálás fajtái

Kétféle komposztálás létezik: a hideg és a meleg. Bár a hideg módszer nem annyira elterjedt, pedig semmivel sem bonyolultabb, csak időigényesebb. Ha a benti komposztálás mellett döntünk, akkor fontos, hogy egy erős, stabil tárolót szerezzünk a maradékok eltevéséhez - ez lehet fém, műanyag, és kerámia is. Szükség lesz továbbá egy tálcára, ami befér a tároló alá, és összegyűjti az elfolyó nedveket. Ezt a tárolót érdemes a konyhában, például a lefolyó alatti szekrényben tartani. Fontos, hogy zárható fedelű legyen, hogy a különféle kártevők ne férhessenek hozzá! A tároló aljára egy réteg föld kerüljön, erre jöhetnek aztán a konyhai ételmaradékok, és néhány réteg nedves, természetes papír. Ne használjunk a komposztáláshoz hús- és tejtermékeket, citrushéjat, hagymákat, vegyszerekkel kezelt fák fűrészporát, illetve a gyümölcsökre és zöldségekre ragasztott matricákat se! Néha forgassuk meg a komposztot, ha ezt hetente kétszer megtesszük, akkor nagyjából 3-4 hónap alatt megfelelően komposztálódik, és készen áll majd a felhasználásra!

A meleg komposztálás az elterjedtebb, „hagyományosabb” módszer, és értelemszerűen melegebb időjárást igényel, ebben az esetben pedig egy-két hónap alatt el is készülhet. Ehhez 4 összetevőre lesz szükség: szén, nitrogén, víz és levegő. Ezek az elemek együttesen táplálják a mikroorganizmusokat, amik felgyorsítják a bomlási folyamatot.

Ébredeznek a kártevők: most kell lépni, ha meg akarjuk védeni a fáinkat tőlük!

Miket komposztáljunk?

A komposztálás egy nagyszerű mód arra, hogy a pazarlást elkerüljük, hiszen sok esetben a kidobásra szánt ételek így nem a kukában, hanem a komposztálóban landolnak. Azt azonban nagyon fontos kiemelni, hogy nem kerülhet akármi a keverékbe, az alábbi anyagokat ugyanakkor bátran gyűjthetjük:

• Gyümölcsmaradványok
• Növényi maradványok
• Zacc
• Tojáshéjak (ezek időigényesebbek a többi anyagnál)
• Száraz levelek
• Fű-és növénymaradványok
• Aprított újság (fontos, hogy ne legyen színes!)
• Fűrészpor kezeletlen fából
• Finomra aprított fa és fakéreg

Miket ne komposztáljunk?

Az alábbi anyagok nemcsak a kertünkben, hanem a komposztunkban is problémákat okozhatnak. Büdössé tehetik és a különböző állatokat, kártevőket is odavonzzák. A siker érdekében kerüljük el:

• Mindent, ami húst, zsírt vagy olajat tartalmaz
• Beteg növények, növényi részek 
• Kezelt fából származó forgács vagy fűrészpor
• Kutya vagy macskaürülék 
• Tejtermékek

Tipp: citrushéjat, hagymát és fokhagymát ne adjunk a komposzthoz, mert taszíthatják a földigilisztákat, amik a kertek létfontosságú részét képezik. 

Hogyan készítsük el a meleg komposztot?

Először a zöld és a barna hozzávalókat kell egymásra halmoznunk. Zöld anyag az, amit mi általában konyhai hulladéknak nevezünk, mint például az őrölt kávé, lehámozott héjak, gyümölcs-csutkák és a tojáshéj. Minden konyhai hulladék, ami nem zsíros, vagy nem húsféle komposztálható. a lenyírt fű, levelek és a földből kihúzott gyomok, ugyancsak zöld anyagok. A barna hozzávalók széntartalma magas, a papír, fűrészpor, kis ágak és gallyak, szalma is ebbe a kategóriába tartozik. A nitrogén- és széntartalom aránya akkor a legideálisabb, ha a barna- és zöld hozzávalók egyforma mennyiségben vannak benne. Komposztanyagnak alkalmasak a szárak és a növény minden olyan része, amit nem használtunk fel, valamint bármilyen zöld- vagy barna hulladék, amit az istállókból kitakarítunk. A gabonaszárak és a konyhai hulladék is komposztnak való.

A víz és a szellőzés fontossága

A víz az utolsó kulcsfontosságú hozzávaló ahhoz, hogy a komposzthalom megfelelő minőségű legyen. Nedvesség nélkül hónapokba telhet, hogy a halom átalakuljon, ha pedig kiszárad, akkor egyáltalán nem fog lebomlani. Viszont, ha túl sok a nedvesség a halomban, akkor szaga lesz és nyálkássá válik, mert a káros baktériumok aránya nagyobb benne, mint a hasznosaké, tehát figyeljünk arra, hogy ne legyen túl vizes.Minél apróbb anyagok vannak a komposztálóban, annál gyorsabb az érési folyamat. Ugyanakkor a kisebb méretű anyagok között kevesebb levegő van, aminek következtében a komposzt rothadni kezd és kellemetlen szagot áraszt. Ezért van szükség arra, hogy időről időre forgatóval vagy vasvillával segítsük a levegőztetést.

Az érett komposzt sötétbarna, közel fekete színű, összeesett, porhanyós szerkezetű, szaga pedig jellegzetesen az erdei talajéhoz hasonlít. Érettségét csírázási teszttel is ellenőrizhetjük: egy kis edénynyi, nyirkos komposztot vetőmaggal szórunk meg, és ha a hét folyamán a magok csírázni kezdenek, a komposztot használhatjuk a kertünkben is, amit garantáltan meg fognak hálálni a növényeink!

Forrás: https://www.agrarszektor.hu/kiskertblogger/komposztalas-kisokos-nemcsak-kezdoknek-ezeket-rontjak-el-a-legtobben.28942.html?utm_source=agrarszektor&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel