Krumplitermesztés másképp

Mire? A krumplikat oszd el a tojásos dobozokban, tedd fényre csírázni. A buta ember árnyékban csíráztat, a még butább egyben dugja el a drága pénzen vett bio vető-krumplit. Te az okosok közé tartozol, ezért a legalább 5 centisre nőtt csírákat letöröd, kölön tojásos dobozokba rakj földet, a csírákat ebbe duggasd (vagy egyenesen ki a földre, ha tudod védeni fóliával. A képen egy ilyen, az általam ajánlott, de már egyik kertbarát társunk által, letöréses módszerrel eldugott csíra látható 2010-ből. A vékonyfóliával bevédett csíra már szépen legyökeresedett, és hajt április végén!) Aztán ezt a tördelést hetente megismételve addig ismételd, míg a krumplik hajlandók csirázni. Ha már nincs helyük, vagy erejük, az utolsókat ne törd le, azt a bogyóval együtt dugd el. Hihetetlenül sok krumplitöved lesz! (Ha kiraktad, és nincs eső, néha finoman permetezz, a lakásban nevelt csírára és a burgonyára pláne, a kiszáradás ellen.) Oda kell rá figyelni, hogy a gyökérnek egyre több befutnivaló földre van szüksége! Ha kinőtte a helyét, nem szabad csicsózni, mars ki a földbe!

Ha a föld és az idő is megérett rá, az ősszel hollenderezéssel előkészített puha földbe, egymástól 60 centire áss mély árkokat. (Ha krumpli kerül bele, az alsó ásónyomba is ugyanúgy keverek komposztot.) És most jön a furaság. Nem a bakhátakba kell ültetni! Magába az árkokba! Adj minden tőnek 40 centi távot, duggasd be a tojásos doboz papírjával együtt, és jól öntözd be! A fészekbe ne feledj egy-egy lapát komposztot tenni pluszba, egy marék gilisztahumusz se árt ha van. Ha kész az ültetés, megszokja a helyét a védett árkokban, és hamarabb elkezd nőni, mint a bakhátas!

Innentől két dolgot kell tenned. Amikor eléri a 30 centit, az árkot friss, de kiszáradt kaszálékkal terítsd be, szórj rá komposztot, törd le az alsó leveleket, majd a bakhátból tölts rá 10-15 centi földet. (Első feltöltésnél 2-3 nódusz maradjon ki, majd minden továbbinál eggyel több. Magyarul, ha nőtt felül "két emeletet" egyet alul feltölthetsz.) A földje tetejébe érett komposztot gereblyézz be friss, zöld kaszálékot (zöldmulcsot) teríts rá. Ezt mindaddig ismételd, míg tudsz kotorni rá. Ha már nem, annyi a dolgod, hogy friss, lehetőleg szecskázott kaszálékkal terítsd a tövét hetente.

Ha teszel ki saját készítésú rovarcsapdákat, az elpusztult rovarokat a kaszálék alá terítsd. A világ egyik legjobb nitrogénforrása a kitin. Virágzás idején csipkedd le a kezdeményeket, ne arra pazarolja a tápanyagokat.

Ha védeni akarod, körömvirág, büdöske, és fehér mustár a barátja. A fehér mustárt sűrűn vesd, majd amikor akkorára nő, mint a palántád, sarabold le, a maradványait hagyd ott, erre terítsd a kaszálékot. A benn maradt gyökere mentén a giliszták tovább morzsalákolják, és humifikálják a talajt.

Nem nagyon kell locsolni ezzel a módszerrel, mert a zöldmulcs megfogja a harmatot, és az bőven elég. Csak ügyelj, a föld mindig terítve legyen, akkor gyom se nő mellette, és a szél se szárítja ki. A giliszták behuzigálják, mert nekik az csemege, és már trágyáznak is, a növényed sejtjei ettől elég erősek, hogy mire a Colorádók kirajzanak, ne tudják szétrágni. Inkább elrepülnek a szomszédaidhoz, ahol a növényvédőktől legyengült, műtrágyáktól felpuffadt sejtű krumplizöld terített asztalt kínál nekik. Azt a pár darabot meg le tudod kapni, és eltaposni, ami makacskodik.

Egy kicsit több a betakarítási gond vele, mert mélyebbre kell ásni, hogy mind elérjük a gumókat, de amikor elkezdjük kiforgatni, a leghitetlenebbnek is tátva marad a szája! (Még így is marad benn gumó, és hihetetlen, de a következő évben kihajt, ellentmondva ezzel minden, a krumpliról eddig tanultnak.)

Van egy másik krumplitermesztési módszer is, akinek csak előkertje van, pár négyzetméteren megtermelhet akár 2-300 kiló krumplit is. Ez egy kicsit macerásabb, de hihetetlen, és az ismerősök szájtátva szokták lesni! Azt csak egészen elvetemült hobbykertészeknek árulom el!