Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus
egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az
elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja
fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános
megemlékezéssé.
November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2. pedig halottak napja a keresztény világban.
A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap
ülték meg, és az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja. A
kezdetben az összes keresztény vértanúra, később "minden tökéletes
igazra" emlékező ünnep a 8. században tevődött át november 1-jére, egy
kelta ünnep időpontjára. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV.
Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet,
így ettől kezdve a mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe
lett.
Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal
díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi,
a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél" ma
is elimádkozzák a Mindenszentek Litániáját, és megáldják az új
síremlékeket. Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család
halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy
tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a
családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát
gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon
választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket. Mindenszentek
Magyarországon 2000 óta, ötven év után ismét munkaszüneti nap.
E mai napon, szeretteim, mindvalamennyi szenteknek
emlékezetét
egy közös ünneplésnek vígságával üljük.
Mert hitvallásuk minél
szilárdabb volt a szenvedésben, annál ragyogóbb
most a tisztességben. […]
Lépjünk mi is erre az útra, siessünk a mennyei hazába, melynek polgárai közé
felvétettünk!,,
Kapcsolódó cikkek:
Mindenszentek