A szükséges eszközök oltáshoz és szemzéshez, valamint egy metszőolló szükséges még.

Hajtószemzés

A tavaszi hónapokba "hajtóra" szemzünk. Ami az alanyt illeti, az már igen korán szemezhető volna, mert a héját már rügyfakadáskor feladja.
A hajtószemzést mégis csak akkor végezhetjük, ha szemzéshez szükséges érett hajtások, vagyis kifejlett szemek állnak a rendelkezésünkre.
A hajtószemzés időpontját, tehát a szemek állapota határozza meg. Többnyire ez az időpont június eleje.

Hajtószemzésnek azért nevezzük, mert az ilyen korán berakott szem, a hosszú tenyészidőszak alatt hamarosan kihajt. Hogy ezt elősegítsük, a szemzés után nyomban bekurtítjuk, azaz a szemzés felett kb 15cm-re visszavágjuk, 1-3 szívóhajtást hagyva, nehogy a nemes szem az erős lébe befulladjon. A szívó-vadhajtásokat is visszakurtítjuk.

Szemezni az alany kifejlett hajtástövére lehet, vesszejére vagy gallyára. Idősebb farészre nem célszerű és nem is szokott sikerülni, általában az az évi hajtások a jók.

Szemzés menete:

Az alanyt megtisztogatjuk közvetlen a szemzés előtt, hogy kényelmesen tudjunk dolgozni. Legyen hely a szemnek.



Levágjuk a szemet a nemes hajtásról, a levélnyéllel együtt. A levelet levágjuk róla, csak a levélnyél marad a szemen. Ezt fogva mozgatjuk is. NEM szabad hozzáérni a sebes szemez kézzel és nedvességet sem kaphat!



Az alanyon T vágást ejtünk a késsel. A kés mindig pengeéles legyen!
A vágás széleit szétnyitom...



...és a szemet belehelyezem a nyílásba.



Ezután bekötözöm.



Ezt a cseresznyét 2 éve szemeztem, ez az első sikeres szemzésem.


Ha 3 hét múlva a levélnyél könnyen lepattintható, és a szem a helyén marad, akkor sikeres a szemzés az alvószemzés esetében, a hajtószemzés szinte azonnal ki is hajt.

A vadhajtásokat állandóan le kell szedni, és a kötésre kell ügyelni, nehogy bevágja az alanyt, mert akkor eltörhet egy viharban. 3 hét múlva a kötést le is lehet szedni. Ezt úgy tesszük, hogy a késsel a kötést a szemzés háta mögött felvágjuk, majd rajtahagyjuk, le fogja dobni.

Alvószemzés

Az alvószemzést hasonlóképpen végezzük, de nála az alanyt a felesleges hajtásoktól 20 nappal előtte megtisztítjuk, és a szemzett hajtást nem szabad visszavágni, mert következő tavaszig nyugalomban kell maradnia. Csak akkor vágjuk vissza a szemzés felett!
Ideje nyár másdik fele, július vagy augusztus.
Közben figyeljük az alanyt, ha nagyon erősen vastagodik, akkor a kötést időnként át kell kötni.

FORRÁSANYAG: Jeszenszky Árpád - Oltás, szemzés, dugványozás (KHO)

Bár lefotóztam én is nektek az ékoltáshoz a hajtást, de talán a rajzos fotón jobban látszik minden.

Azért itt van az enyém is:



Az alanyon hasítékot vágunk középen, és ebbe toljuk bele az éket.
Talán ez már jobban látszik:



Itt van pedig megeredve:



Hasítékoltást más néven ékoltásnak is nevezzük. Ez a legrégebbi oltásmódok egyike, házikertben is használjuk, gyümölcsfák oltására.

Az alanyt hosszában félbe vágjuk, ebbe a résbe helyezzük az ék alakra vágott nemes hajtást. Azután kötözzük, szigetelőszalaggal, az a legjobb, akkor nem kell oltóviasz sem. Ha sikerült az 3 hét múlva kiderül, mert látszik, hogy beszáradt-e a nemes rész, vagy sem. A kötést felvághatjuk, Ha túl erősen hajt, akkor kurtítsuk vissza, nehogy kitörje a vihar.


Én az az évi hajtásokat szoktam ezzel a módszerrel oltani, vagy idősebb fát átoltani, esetleg egy alanyra több fajta nemest is oltok. Így van most a birsfánkon körte is 3 fajta és alma is 2 fajta, a birsen kívül természetesen.
A birsre olthatunk ugyanis almát és körtét is.

Mandulára pedig barackot, ringlót, szilvát.

Meggyre pedig meggyet és cseresznyét.

Általában, ha van magoncunk, akkor azt koronamagasságban oltjuk, 5 rügyes oltóvessző megfelelő, akkor az az 5 rügy adja majd később a fa vázágait.

Az oltás ideje változó, Lehet tavasszal zöldre fást, majd nyár végée, ahogy én szoktam, az egyidős vesszőket összenövesztem.




FORRÁSANYAG: Jeszenszky Árpád - Oltás, szemzés, dugványozás (KHO)