Átírhatjuk kissé a mondást: a  türelem immár nem csak rózsát, szarvasgombát is terem. A kitartás  meghozta a gyümölcsét, a keszthelyi Georgikon Kar mintaültetvényén
kisebb gyermekfej nagyságú gomba termőtestre bukkantak.
A szarvasgomba termesztéssel kapcsolatos kísérlet évtizedes múltra
tekint vissza, a Pannon Egyetem Növénytudományi és Biotechnológiai
tanszékének irányításával még 2000-ben több növényfajra, így
mogyoróbokor, illetve molyhos tölgy gyökerére oltottak spórákat.
- Az évek során vett minták bizonyítékot szolgáltattak, hogy a nyári
szarvasgomba megtelepedett a gyökereken, vagyis szinte teljes
bizonysággal remélhettük, hogy találunk majd termőtesteket - fogalmazott
dr. Szeglet Péter egyetemi docens, hozzáfűzve: a kevésbé sikerült
gyökérvégeken 60, a legjobbakon 85-90 százalékban telepedett meg a
szarvasgomba. Tudni kell, a termőtestek több év után alakulnak ki,
önálló életet kezdve elválnak a gyökértől, majd spórákat érlelve saját
tenyészetet indítanak.
Természetesen így történt ez Keszthelyen is, ám a szakirodalomban
foglaltakkal ellentétben kicsit többet kellett várni a sikerre.
-  Minden évben vártuk, hogy termőtestet találjunk végre - folytatta dr.
Szeglet Péter.  - Voltak égésfoltok, a keresőkutyák melyek helyben
nincsenek, így meg kell szervezni az érkezésüket pedig rendszeresen
átvizsgálták az ültetvényt, de eredménytelenül. Bevallhatom, kissé
alábbhagyott a lelkesedésünk, de fel nem adtuk. Úgynevezett orchidea
kísérletet indítottunk, a virág magvait az égésfoltokra helyeztük el,
várva, hogy a mikorrhiza kapcsolatok fejlődjenek. A dolgok szépen
alakultak, néhány hónapja, amikor szedtük fel az orchideamag-kereteket,
a kollégám egy szelet szarvasgombát is kifordított a földből. Ez volt az
első, igaz, kisméretű, s nem teljesen érett példány. De nagy volt az
öröm, a boldogság, talán mondanom sem kell, teljes mértékben visszatért
a lelkesedés. Kutyákkal azon nyomban átfésültük az egész ültetvényt, de
nyári szarvasgombát nem találtunk, csupán értéktelenebb egyéb fajokat.
Alig két hete azonban igazi csoda történt. Újra végignéztük a
mogyoróbokrok tövét, s rábukkantunk a kisebb gyermekfejnyi, 26
dekagrammos példányra. Körülbelül tíz percig tartott, míg kiügyeskedtük
a földből, hogy ne sérüljön. Amíg ezzel foglalatoskodtunk, s csak arra
figyeltünk, hogy épségben előássuk, a kutya talált még egyet, kisebbet,
s eljátszotta, tönkretette. Persze az örömünket ez sem tudta csorbítani.
Az öröm mellett azonban az is hatalmas eredmény, hogy immár teljes
körűen tudják használni a szarvasgomba referencia ültetvényt. Hasonló
területet nem csak Keszthelyen, hanem a Veszprémi Erdőgazdaság
támogatásával Szentgál és Gyulafirátót mellett is működtetnek.
Kíváncsiak arra is, hogy természetes körülmények között, erdőben miként
lehet szaporítani, kinevelni a szarvasgombát. Akad olyan rész is, melyet
körülkerítettek, a vaddisznók ugyanis az utolsó szemig felkutatnák és
felfalnák a gombákat.
- A gyulafirátóti területen országosan is kimagasló a spórák
megtelepedése a gyökereken. Jó lenne folytatni ott is a munkát.
Keszthelyen már bebizonyosodott, hogy életképes az ültetvény. Immár
kételyek nélkül dolgozhatunk. Várhatóan folyamatos lesz a termés, amit
sikerként könyvelünk el, annak ellenére is, hogy az országban több
helyen is - például Hőgyészen - már működnek mesterségesen termelő
szarvasgomba ültetvények. A keszthelyi rész a tudományos-kísérleti
munkát szolgálja. A kisebb méretű terméseket feldolgozzuk, azokból
újabb, oltáshoz használatos spórát készítünk. A nagyobbak reprezentációs
célokat szolgálnak, éppen úgy, mint a most talált példány - mondta
befejezésül dr. Szeglet Péter.
  A nyári szarvasgomba világpiaci, tőzsdei ára jelenleg meglehetősen
nyomott, húszezer forint körül mozog, a feketéé elérheti a 200 ezer
forintot is. A legdrágább kétségtelenül az isztriai fehér szarvasgomba,
melyért akár utóbbi kétszeresét is elkérhetik. Azért is, mert ennek csak
néhány titkos lelőhelye van a világon.

www.forestpress.hu
 (Zalai Hírlap)