Ha megnezzük a naptart akkor latjuk, hogy februar 14. Szent Balint napja van. Manapsag azonban ezt a napot Valentin napnak nevezzük. S a Valentin nap nem mas mint a szerelmesek ünnepe. Szent Balint a jegyesek, fiatal hazasok/valamint epilepsziasok es hasfajosok/ vedöszentje.
Ki is volt Valentin azaz Szent Balint? Ket azonos nevü szemelyröl van szo , akik a 3. szazadban vertanuhalalt szenvedtek. Egyikük romai pap volt, a masikuk pedig Terni varosanak püspöke./Romahoz közeli varos/. Valoszinü, hogy a romai pap lett a szerelmesek vedöszentje, öneki volt az a szokasa, hogy sajat kertjeböl viragcsokrot adott a romai ifju hazasparoknak.
A Balint napnak pogany gyökere is volt. Az okori Romaban Lupercus /pasztoristen/ napjat tartottak februar közepen. S ezen a napon szerelmi sorshuzassal boronaltak egybe a parokat. Az egyhaz Szent Balint szemelyeben kivant vedöszentet allitani a hazassagra keszülöknek. 496-ban Gelasius papa elrendelte, hogy Szent Balint napjat februar 14-en ünnepeljek. S igy lett a jegyesek es a fiatal hazasok vedöszentje Angliaban es Franciaorszagban a 14. szazadtol. A 19. szazadban pedig mar üdvözlö kartyakat is küldtek a szerelmesek egymasnak eme jeles napon. A II. vilaghaboru befejezese utan Nemetorszagban elterjedt, hogy a szerelmesek viraggal köszöntöttek egymast. Valentin napjan.
A Valentin napi szerelmek megnyilvanulasanak viraga a vörös rozsa lett. S miert eppen a vörös rozsa?
A köztudat ugy tartja, hogy Venusznak a szerelem es szepseg istennöjenek volt a kedvenc viraga a vörös rozsa. Europaba allitolag a Sved Kiraly hozta be a Valentin napi szokasokat az 1700-as evekben.
Valentin napi babonak.
Ha reggel csok ebreszt Valentin napjan, akkor szerencsed lesz.
Kommentáld!