Tamarindusz
Tamarindus indica L.
Család: Fabaceae (pillangósvirágúak) 

 
       ;
 
 

N: Tamarinde
India: imli
Indonézia: asam
Thaiföld: makam sot > tamarind-lé: makam piek (ma kham piak)
Vietnam: me dot

A.tamarind

F.tamarin

S,P.tamarindo

A tamarindusz lassú növekedésű, tekintélyes, örökzöld fa, terebélyes koronával és csüngő ágakkal. Magassága elérheti a 30 m-t. Szórt állású levelei párosan szárnyaltak (-15 cm-ig), a levélkék száma 20-40, fiatalon lágy pillás szőrűek. Lemezük tojásdad vagy keskeny-elliptikus, színén sötétzöld, fonákján világosabb és fénytelen, mérete legfeljebb 3,5 x 1 cm. A levelek éjszaka összecsukódnak. Az ágak végén 10-15 tagú laza, fürtös virágzatok fejlődnek, a virágok rövid kocsányúak; a csésze 4, nem egyforma nagyságú, kb. 1,5 cm-es, kívül rózsapiros csészelevélből áll, amely a bimbó kinyílásakor lehullik. A pártát 3 krémrózsaszínű és rózsaszínnel vagy barnával erezett, valamint 2 fehér, ár alakú, redukált viráglevél alkotja. A virágtakarón belül 3 porzó és 1 bibeszál található.
Termése: lapított, görbült, szabálytalan alakú hüvely, amely a magok körül többé-kevésbé duzzadt, és legfeljebb 15 x 4 cm nagyságú. A hüvely érett állapotban fás, fahéjbarna, gyakran szürkével futtatott, fénytelen, gyengén finom hálós szerkezetű. A terméshéj alatt helyezkedik el a kezdetben fehér, lágy terméshús, amely éréskor barnára színeződik, és szívós-ragacsossá válik; üdítő, kellemes, savanyú-zamatos ízű, és a termés száradásakor elválik a külső faltól. A hüvelyben 1-12, megérve fényes feketésbarna mag van, amely bab vagy rombusz alakú, lapított, kemény (-18 mm-ig). A magokat pergamenszerű burok veszi körül.
Felhasználása: a savanyú terméshúst a feltört, érett hüvelyből kivéve gyümölcsként fogyasztják, de főleg italok alapanyagát és ételfűszert szolgáltat. Cukor és víz hozzáadásával vagy rövid ideig főzve a terméshúsból üdítő, ízletes lé készíthető. Frissen vagy sziruppá főzve kedvelt fűszer ételek és sütemények savanyításához és ízesítéséhez. A terméshús különféle fűszermártás és chutney alkotórésze, és zselének, lekvárnak is megfőzik. Éretlen, zöld terméseket is használnak fűszerként. A magokat főzik vagy pörkölik, de szárítva és megőrölve süteményekhez is keverik. A virágokat és a leveleket körítésként, valamint zöldségként fogyasztják. A termést, a kérget és a leveleket a népi gyógyászat számos célra használja. A tamarinduszt gyakran dísz- és árnyékot adó fának ültetik. Különböző népeknél a fa misztikus jelentőségű, sok helyütt szentnek számít.
Elterjedése:feltehetően Afrika szavannáiról származik, és a trópusokon világszerte termesztik. 
Termesztése, és betakaritása: a szemiarid területek növénye, de az időszakos trópusi esők övében is tenyészik; a termésképzéshez száraz időszak szükséges. Az igénytelen fát különböző fajtákban többnyire magról nevelik; a fiatal növények 4-6 éves korban fordulnak termőre. A tamarinduszt egyesével házikertekbe, továbbá utcasorfának ültetik, vagy gyümölcsfaligetekben és ültetvényeken termesztik. A terméseket rendszerint csak több hónappal az érés után szedik le a fákról, amikor a terméshús nedvtartalmát elvesztette; így a termések hónapokig tárolhatók. A terméshúst szirupként, krémként vagy légmentesen fóliába hegesztve árusítják. A kifejlett fák éves terméshozama elérheti a 300 kg-ot.