Vigyázz, a gyilkosok lehet, hogy már a kamrádban vannak! Bemutatunk 10 féle ételt, amelyek, ha nem vigyázunk, akár halálunkat is okozhatják...

Az ördöghal a japánok kedvenc eledele, csak a legprofibb szakácsok készíthetik el. Veszélyessége miatt az egyik legismertebb misztikus étke a japán konyhaművészetnek. Különösen a mája mérgező, ha nem megfelelően van elkészítve. Fogyasztói számára talán éppen e veszéllyel való játék, a felfokozott adrenalinszint és a halál lehetősége jelenti a gömbhal igazi élvezeti értékét.

A tetrodotoxin (TTX) nagyon erős neurotoxin, amely gátolja az idegrendszer működését és ellenálló a főzésre. A méreg nem károsítja a vérkeringést, ezért az áldozat teljesen tudatánál van, miközben megbénul az egész teste.
A kereskedelmi forgalomban kapható fugu biztonságosak mondható és ha betartják az előírt szabályokat akkor nagyon ritkán hallható mérgezés. Legtöbbször ennek mellőzése okozza a szerencsétlenséget, hiszen a mérgezések általában azokat a gyakorlatlan embereket érik, akik maguk dolgozzák fel a halat és utána megeszik ezt. A másik oka, hogy ínyenc falatként fogyasztják a máját, mely csak méregtelenítés után ehető.
A különböző gömbhalak más-más mértékben mérgezőek és nem biztos, hogy halált okoznak. A fogyasztók érezhetnek ajak és nyelvzsibbadást, mely nem feltétlen a halál előszele, de akár kezdeti jele lehet egy komolyabb mérgezésnek.

Egyetlen gömbhal 30 ember életét olthatja ki!

A csípősséget okozó kapszaicin nagy mennyiségben halálos is lehet. Igaz, ehhez egyszerre 8 kg nagyon csípős paprikát kellene elfogyasztani.

A kapszaicin színtelen, szagtalan, kristályos vagy viaszos anyag. Lúgokban, alkoholban, éterben oldódik, de hideg vízben oldhatatlan – ezért nem segít, ha a paprika csípését vízivással próbáljuk enyhíteni. Csípősnek azért érezzük, mert ingerli a szájban lévő fájdalom- (hő-)érzékelő idegvégződéseket. Ezeket tartósan érzéketlenné teszi, ezért a rendszeres chilifogyasztók ugyanazt a paprikát kevésbé érzik csípősnek, mint a gyakorlatlanok. Fokozza az ízleléshez szükséges nyálképződést is. Elsőre irritálja a bőrt, de többszöri alkalmazása érzésteleníti a kezelt területet.

A kapszaicines kenőcsök, illetve tapaszok enyhítik a hátfájást, csillapítják a reumatoid artritisz (reumás ízületi gyulladás) és a szenzoros neuropátia (az érzékelő idegek betegsége, a cukorbetegség gyakori kísérőjelensége) tüneteit. A kapszaicines orrspray hatásos a fejfájás, migrén ellen. A kemoterápiával kezelt rákbetegek érzékeny szájnyálkahártyája gyakran begyullad; ez kapszaicines bonbonok szopogatásával orvosolható.
A kapszaicin az örökítő anyagot (a DNS-t) is védi sok karcinogén (rákkeltő) vegyület károsító hatásától, emellett serkenti a keringést és csillapítja a lázat. Néhány orvos szerint a kapszaicin véd a gyomor-, illetve a patkóbélfekélytől is. Gyógyszeralapanyagként serkenti az emésztőnedvek elválasztását, de túladagolva gyulladást okoz. Nyugtató neuropeptidek (enkefalinok és endorfinok) kibocsátására ösztönzi az agyat. A fájdalomérzékelő idegek blokkolására alkalmas gyógyszerkísérletek "alapvegyülete". Ingerlő hatása miatt könnygáz alapanyagként is hasznosítják.

Vigyázat, ne használjunk megzöldült fiatal gumókat! Az ilyen burgonya olyan alkaloidokat (chaconin és szolanin) tartalmaz, amely mérgezést okoz. A szolaninmérgezés jele: migrén, hányinger, álmosság és láz. A burgonyacsíra fogyasztása is hasonlóan veszélyes, ezért, ha lehet, ne használjunk csírázott burgonyát – különösen babaételbe ne, vagy ha muszáj, távolítsuk el a csírát.

A kicsírázott gumókban 0,06% is lehet a mérgező alkaloidból, a csírában pedig ennél is több. Ezeket kis mennyiségben se fogyaszd!

A detektívregények egyik kedvenc mérgét, ciánt tartalmaz, ettől kesernyés. A keserű mandula fogyasztása keserű íze miatt sem kellemes, nagy mennyiségben azonban akár halálos is lehet. Felnőtteknél 60, gyerekeknél 10-15 szem keserű mandula elfogyasztása okozhat ciánmérgezést. A benne található amigdalin ugyanis nem más, mint a toxikus ciánglikozid, mely enzimatikus hatásra ciánhidrogénre, cukorra és benzaldehidre bomlik.

Mérgező hatása azon alapul, hogy a citokrómoxidáz nevű enzimet gátolva bénítja a szövetek oxidációs folyamatait, így a megfelelő oxigénkínálat ellenére is végső soron a sejtek fulladásához vezet. A keserűmandulából olajat sajtolnak, melyet a kozmetikumok előállításánál használnak előszeretettel.

Már Hófehérkének is a torkán akadt, de gonosz mostoha sem kell a mérgezéshez, csak rengeteg lenyelt almamag. Egy ember egycsészényi almamag elfogyasztása után ciánmérgezésben vesztette életét.

Egyes számítások szerint viszont több ezer almamag elrágcsálása szükséges ahhoz, hogy a nem kívánt hatás bekövetkezzék. Ha az almamagnál a 300 ppm ciánhidrogén tartalmat használjuk fel a letális dózis kiszámítására, akkor kb. 5000 - 7000 db almamag lenne szükséges 50 mg ciánhidrogén előállítására.

A madárbirs almatermésénél főleg a terméshúsban raktározódnak a ciánogén vegyületek, kisebb mértékben a magvakban. A termés ciánglikozid tartalmával végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a felszabaduló ciánhidrogén mennyisége különböző és a termés érettségétől függ. Veszélyesnek tartják a 20 mg ciánhidrogén/100 g friss termés koncentrációt, azonban a számított értékek ez alatt vannak. 15 kg-os gyermeknél 80 termés elfogyasztása még mérgezést nem okozó mennyiségnek számít. Ez az eredmény összhangban van a különböző Toxikológiai Központok adataival, mely szerint komoly mérgezés a madárbirsnél nem fordult elő.

A nemesített sárgabarack esetében gyermekeknél 20, felnőttnél 40 mag elfogyasztása mondható veszélyesnek, 60 mag halálos is lehet.

A sárgabarackmag 8 százalék amigdalint tartalmaz, 40 százalék zsíros olaj, szénhidrtátok és 1 százalék ásványi anyag mellett, ezenkívül egy új vitamint pangamsavat, utóbbi a meningitis (agyhártyagyulladás) egyik formájának kezelésében bizonyult eredményesnek. Sárgabarackmag mérgezést főleg gyermekeknél írtak le. Rubino és Davidoff (1979) 20-40 sárgabarack-mag elfogyasztása után fellépő súlyos ciánmérgezésről számoltak be. A sürgősségi osztályra beszállított paciens esetén 3,2 mg/l cianid-koncentrációt mértek (1 mg/l feletti érték erősen mérgező). 1981-ben is hirt adtak barackmag által okozta mérgezésekről, 8 gyermek közül 1 meghalt.

A kagylók tápláléka a vörös alga, amely őket nem, de téged megmérgezhet. Akár kis mennyiségben is okozhat bénulást vagy halált.

Az ehető kagylókban a méreg az emésztőmirigyekben koncentrálódik, és mérgező hatása rendszerint néhány héten belül megszűnik. Azonban a dinoflagelláták intenzív szaporodásakor ez hosszabb is lehet és súlyos, akár halállal is végződhet. Ezért az osztrigákat és az ehető kagylókat a nyári hónapokban nem árusítják. Az elsőként kagylóból izolált, tisztított és szerkezetileg felismert méreganyag a szaxitoxin volt.

A kagylómérgezés három típusa ismert: a gyomor-bél rendszeri (gasztroenterális) tüneteket okozó kagylómérgezés, az erythemát (bőrvörösséget) okozó kagylómérgezés és a bénulásos (PSP) kagylómérgezés. Mind a háromnak meglehetősen különböző az oka, a tünetei és a felépülés prognózisa. A három közül a PSP a legsúlyosabb.

Egy nő egy vízivó versenyen három óra alatt hat liter vízet tuszkolt magába, vére felhígult... A nőnél először hasogató fejfájás jelentkezett, később hányt, végül pedig belehalt a "vízmérgezésnek" nevezett tünetegyüttesbe.

A nagymértékű folyadékbevitel hatására felhígul a vér, a nátriumionok mennyisége pedig a literenkénti 135-145 millimól alá csökken: a jelenséget az orvosok hiponatrémiának nevezik.

Az egyik legfinomabb fűszer, egyben akár halált is okozó hallucinogén. A szerecsendiót régebben és még jelenleg is a népi gyógyászatban analgetikumként, digesztívumként, sztomachikumként, hipnotikumként, afrodiziákumként és amenorroikumként használták, illetve használják.

A szerecsendió mértéktelen élvezete azonban kitörő verejtékezést, vizelésingert, általános rossz közérzetet, fejfájást, egyensúlyi zavarokat, hallucinációt, nevetőgörcsöt és remegést okozhat.

Legalább 7 fajta mérget tartalmaz, így egy harapásnyi is halált okozhat belőle. Európában rokon fajaival együtt (fehér galóca, hegyeskalapú galóca) a legsúlyosabb – gyakran halálos kimenetelű – mérgezéseket okozó nagygombák közé tartozik. Kontinensünkön széles körben elterjedt, lombos- és tűlevelű fák alatt egyaránt előfordul. Termőtestei nyártól őszig jelennek meg. Kalapja leggyakrabban zöldes árnyalatú, míg lemezein és a tönkjén a fehér szín dominál.

A gyilkos galóca számtalan olyan ehető gombafajra hasonlít, amelyet Európa-szerte gyakran fogyasztanak. Hatóanyagai miatt valamennyi ismert mérgező gombafaj között is a legveszélyesebbnek számít; a gombamérgezések okozta halálesetek döntő többségével összefüggésbe hozható.

Gyakori mérgezései miatt régóta kutatják méreganyagait, amelyek nagy részét már sikerült izolálni. Ezek közül a legfontosabb összetevő az α-amanitin, ami a májat és a vesét támadja meg. Ellenszere egyelőre nem ismert.
A saját gyűjtésű vagy vásárolt gombát feltétlen vigyük el gombavizsgálatra, amit magánszemélyeknek bármelyik piacon ingyen elvégeznek!