A Magyar Dietetikusok Országos
Szövetsége beszámol a legfrissebb tudományos
eredményekről: Milyen hatással vannak a gyümölcs- és
zöldséglevek a vérsavó antioxidáns koncentrációjára?
Pozitív élettani hatását a gyümölcs- és
zöldségcsoport a benne található számos antioxidáns hatású tápanyagnak, pl. a
karotinoidoknak és egyéb fitonutrienseknek köszönheti. Egy nemrégiben japán
kutatók által végzett kísérlet célja az volt, hogy az étrend dehidratált
gyümölcs- és zöldséglé koncentrátummal történő kiegészítésének élettani hatását
vizsgálja, elsősorban a szervezet védő hatású folát és antioxidáns, illetve a
szívbetegségek kockázatát növelő homocisztein szintjére.
Vizsgálat 1. - Gyümölcs-zöldségkivonat és placebó
|
A vizsgálatban
60, középkorú, egészséges testtömegű - egyéb szempontból (nem, dohányzás)
vegyesen összeválogatott önkéntes vett részt. A résztvevők egyik csoportja
a kísérlet során vegyes gyümölcs- illetve zöldségkivonatot tartalmazó
kapszulát, míg a másik placebót kapott 28 napon keresztül. A szervezetben
bekövetkező változásokat vér- és vizeletminták analízisével követték
nyomon, melyeket a vizsgálat kezdetén, a 14. és a 28. napon vettek a
résztvevőktől.
|
A minták elemzése során a kutatók a következő
megállapításokat tették: A placebót fogyasztó csoporttal összevetve szignifikáns
mértékben megnövekedett a vérsavó védő hatású antioxidáns koncentrációja a
gyümölcskoncentrátumot fogyasztók körében. A béta karotin-szint közel
hatszorosára nőtt, a likopin koncentráció 80, míg az alfa-tokoferol (E-vitamin)
szint közel 40%-kal emelkedett meg. A vérsavó folát koncentrációja több mint
170%-os növekedést mutatott, ami szoros fordított összefüggésben volt a
szívbetegségek kockázatát növelő homocisztein szinttel, mely közel 20%-kal
csökkent. Szintén pozitív változást (10-20%-os mérséklődést) találtak a
szakemberek a krónikus betegségek alapját képező gyulladás, illetve
sejtkárosodás kialakulásáért felelős, ún. oxidatív stresszt kiváltó tényezők
alakulásában. Ez a pozitív hatás a nagyobb egészségi kockázattal rendelkező
dohányosok esetén is megmutatkozott.
Tény: az értékes
antioxidánsokban bővelkedő bőséges zöldség(lé) és gyümölcs(lé) fogyasztása
hatékony védelmet jelenthet számos krónikus betegség kialakulásával
szemben.
Mit tud a paradicsom?
Az antioxidáns hatású likopinban és C-vitaminban
gazdag paradicsomlé fogyasztásának hatását is megvizsgálták a krónikus
betegségekkel szemben.
Vizsgálat 2. - Paradicsomlé a krónikus betegségek
ellen?
|
A két héten át
tartó vizsgálat során a résztvevők C-vitamin kiegészítéssel, illetve
anélkül fogyasztottak paradicsomlevet, ezáltal közel 21 mg likopint,
valamint 45,5 illetve 435 mg C-vitamint juttattak szervezetükbe. A
kísérlet során a szakértők a levett vér és vizeletminták karotinoid és
C-vitamintartalmát, a vérzsírok szintjét, antioxidáns kapacitását és
számos gyulladási faktor koncentrációját
elemezték.
|
A kísérlet során a következő eredményeket
tapasztalták: a paradicsomlé fogyasztása (függetlenül annak
C-vitamintartalmától) szignifikáns mértékben csökkentette a vér koleszterin és
gyulladási faktor szintjét. A koleszterinszint mérséklődése egyértelmű
összefüggést mutatott a likopinbevitellel. A C-vitaminnal dúsított
paradicsomital fogyasztása következtében jelentősen növekedett az antioxidáns
kapacitás és megfigyelhető volt egyes gyulladási markerek koncentrációjának
mérséklődése is.
A szakemberek véleménye szerint a kísérlet eredménye rámutatott
arra a tényre, hogy a paradicsom előnyös biológiai hatása nem tulajdonítható
egyes kiragadott tápanyagok, például a likopin vagy a
C-vitamin aktivitásának.
Ez a megállapítás alátámasztja a színes, és
ezáltal a különféle antioxidáns hatású növényi anyagokban is bővelkedő étrend
fogyasztásának
fontosságát.
A vérplazma antioxidáns kapacitásának
változása étkezés után
A fitonutriensekről egyre több szó esik a szervezetre
gyakorolt jótékony hatásaik miatt. A gyümölcsökben levő antioxidáns anyagok a
kutatások szerint segítenek legyőzni az oxidatív stressz káros hatásait.
Felmerül a kérdés, hogyan, milyen mértékben teszik ezt. Ennek objektívvá
tételében segíthet a Prior vezette kutatócsoport publikációja.
A felmérés keretében a kutatók a
különböző gyümölcsök elfogyasztása után a vérösszetételben bekövetkező változásokat vizsgálták, hogy objektíven
megállapítsák, mi, mennyi és hogyan szívódik fel a fitonutriens
antioxidánsokból. A fekete áfonya, szárított szilva, szárított szilvalé, szőlő,
cseresznye, kivi és szamóca fogyasztása előtt és után is
vizsgálták a résztvevők vérösszetételét 5 különböző tanulmányban.
A gyümölcsök közül a bogyós gyümölcsök, áfonya, szőlő és kivi
mérhetően emelte a vérben az antioxidáns kapacitást, míg az energiabevitel
antioxidáns összetevők nélkül az étkezés után csökkentette ezt. Bár a szerzők
további hosszú távú klinikai kutatást javasolnak annak bizonyítására, hogy
milyen mértékben csökkenti a krónikus, degeneratív megbetegedések kockázatát a
vér nagyobb antioxidáns kapacitása, az egyértelműen kijelenthető, hogy a sok
antioxidánst tartalmazó táplálék fogyasztása ajánlott az étkezés utáni oxidatív
stressz kialakulásának megelőzéséhez.
A gyümölcsléfogyasztás jótékony hatása
az emberi DNS-re
Az oxidatív stressz károsíthatja az emberi DNS-t,
mivel zavarja az örökítő anyag javítási mechanizmusait. A DNS védelmében fontos
szerepe van az antioxidáns anyagok fogyasztásában.
Vizsgálat 3. - Sok gyümölcs,
ellenállóbb DNS?
|
Egy tanulmány
168 egészséges résztvevője áfonya/alma dzsúszt fogyasztott, mellyel 97 mg
quercetint (antioxidáns fitonutriens) és 16 mg C-vitamint jutattak
szervezetükben naponta. 4 hét elteltével megmérték ezek vérplazmában levő
mértékét, és szignifikáns növekedést tapasztaltak. Laboratóriumi
körülmények között a résztvevők DNS-ét károsító anyagokkal provokálták, és
az 1 hónapos gyümölcsléfogyasztást követően úgy találták, hogy a DNS
20-28%-kal ellenállóbb lett e káros hatásokkal szemben. A statisztikai
analízis végül a 34 biológiailag releváns genetikai károsodás közül hat
esetében egyértelműen kimutatta a megelőzhetőség
lehetőségét.
|
A zöldség(lev)ek és gyümölcsök/gyümölcslevek - a
bennük található antioxidánsoknak és feltételezhető következményes genetikai
hatásoknak is köszönhetően - csökkentik a rákbetegségek kialakulásának és
szív-érrendszeri megbetegedéseknek kockázatát, ezért az Egészségügyi
Világszervezet (WHO) bőséges, naponta legalább 40-50 dkg, zöldség- és
gyümölcsfogyasztást javasol.
Szerző/Forrás: Magyar Dietetikusok O. Szövetsége
|
Kommentáld!