Cycas revoluta
magyar nevén: Japán cikász, tévesen cikász pálma


Származás: A Cycadaceae család növényei a legősibbek közé tartoznak, melyet bizonyítanak a triász korból a fosszíliákban is megőrződött lenyomataik, részleteik. Küllemük nem sokat változott az elmúlt 150-200 millió évben. A Japánban és Tajvanon őshonos Cycas revoluta mára a legelterjedtebb faj a családból, kereskedelmi forgalomban -főként Magyarországon- szinte kizárólag ezzel a növénnyel találkozhatunk.


Leírás: A törzs csúcsán körkörösen elhelyezkedő szárnyasan összetett levelei merevek, bőrszerűek, színük fényes sötétzöld. A fiatal levelek ennél világosabbak, sérülékenyebbek, merevségüket az összegöngyölt szőrös levélkezdemények csak a teljes kinyílásuk után érik el. A levélkék lándzsa alakúak, a levélgerincen70-90 pár, egyenes, vékony levélke található. A kifejlett növények törzse 2-3 méter magasságot is elérhet, átmérője 25-30 cm, általában nem ágazik el. A szobában tartott példányok alacsonyabbak maradnak.

Környezeti feltétel: Bár nem tartozik a legkönnyebben tartható szobanövények közé, némi odafigyeléssel végigkísérhet minket az életünk során. A legfontosabb számára a sok fény, fejlődési zavarait is általában ennek hiánya okozza. Ilyenkor megnyúlt, erőtlen leveleket hoz, melyeken a levélkék ritkán állnak, világos zöldek, és gyakran el is pusztulnak. Ez nem jelenti egyben a növény pusztulását is, mindenesetre intő jel a tartását illetően.
Jó vízáteresztő-képességű termesztőközeget igényel, ezért talajába keverjünk sódert vagy homokot. Nyáron öntözhetjük és tápoldatozhatjuk bátrabban, de a téli időszakban pihenési időszakra van szüksége. Ilyenkor tartsuk világos és hűvös helyen, az öntözést pedig visszafogottan végezzük. A túlöntözéstől és a pangó víztől levelein barna színű foltok jelennek meg, a gyökérzet rothadásnak indul, és a növény elpusztul. Ha nyáron nagyon magas a hőmérséklet, és a növényt a ritkán öntözzük, akkor az alsó levelei megsárgulhatnak, leszáradnak. Ez az idősebb növényeken található jó pár éves levelek esetében természetes folyamat.
Tavasztól őszig kint tarthatjuk, ilyenkor növényünk megerősödik, és minden bizonnyal elég fényhez jut.
Az idősebb növények törzsén gyakran találhatunk fiatal sarjakat, amelyekről eredményesen szaporítható. A sarjakat tavasszal vágjuk le, és ültessük apró cserépbe. A talaj összetétele hasonló legyen, mint a kifejlett növényeké. Mérsékelt öntözéssel, 25 °C hőmérsékleten szerencsés esetben új növényeket nevelhetünk ezzel a módszerrel, de a szaporítás általában magvetéssel történik.