• Megjelent: 2012.04.30. 08:00|

Megoszlanak a vélemények arról, hogy megéri-e saját magunknak megtermelni a zöldséget-gyümölcsöt. Van, aki azt mondja, nem térül meg a befektetett idő és energia, mások szerint nincs annál jobb érzés, ha magunknak termeljük meg a reggelihez a paradicsomot vagy az újhagymát, és látjuk, hogyan növekszik a kertünkben a veteményünk.

A magyarok csaknem fele (46 százalék) kertészkedik szabadidejében – olvashatjuk a GfK Roper Reports Worldwide felmérésében. Ám nem árt az óvatosság, ugyanis az osztrák biztosítók szerint a kertészkedés a legveszélyesebb hobbi. Az adatok szerint egy év alatt több mint tízezer személy kerül kórházba különböző vágások vagy szúrások miatt. A sérülések negyedét például az okozza, hogy a kertészek megbotlanak szerszámaikban vagy a földre hullott ágakban.

Fotó: Northfoto

Megnyugtat, ellazít, kikapcsol

"Kicsi alapterületű a kertem, de megpróbálok minél többféle zöldséget ültetni. Általában kicsit kaotikus a veteményeim elrendezése, soha nem tanultam senkitől, hogy hogyan kell egy kertet „berendezni”. Panellakásból költöztünk a házunkba, a kert kapcsán mindenre magamtól jöttem rá, a saját káromon tanultam. Már évek óta magam nevelem a magokból a palántákat, azokat általában május elsején ültetem ki a szabadba" – mondta Erika, aki hobbi szinten űzi a kertészkedést. Hozzátette: így csak a virágföldet és egyes magokat kell megvásárolnia, azokat, amiket előző évben nem gyűjtött össze a következő ültetéshez.

"A locsolást búvárszivattyús fúrt kútból oldjuk meg, a permetezést pedig csalánlével – ugyanis vegyszereket nem használok. Azért szeretem a kertemet, mert nagyon jól kikapcsol, a mindennapi munkahelyei stresszt le tudom vezetni a „kapirgálással”. Annyi zöldség és gyümölcs sajnos nem terem, hogy az öttagú családunk teljes szükségletét megoldjam, ezért vásárolni is kell" – tette hozzá Erika.

Aki tartósan, évekig műveli a kertjét, néhány évvel tovább él, mint aki ehelyett lustálkodik – mutatták ki a svédországi Uppsalai Egyetem kutatói. 35 éven át figyelték és elemezték, miként hat a kertészkedés az emberek élettartamára. Olaszországban a 25-34 év közöttiek közül minden negyedik ember kertészkedik, a 65 éven felülieknek pedig csaknem a fele – írta a La Repubblica című olasz napilap nyomán az MTI. A kertészkedés oka az olaszoknál a stresszoldás, hobbi vagy spórolás, hogy ellássák magukat zöldségfélékkel. Olaszországban egyre több az olyan önkormányzat, amely e célból kis parcellákat bocsát a lakosság rendelkezésére.

Tudom, mi kerül az asztalra

"Most költöztünk új házba, van egy kis kertünk is" – meséli Anikó. "A tervem az volt, hogy kialakítok egy kiskertet, de az idén biztos nem lesz rá időm, így csak befüvesítettük az udvart. A szomszédok szerint a talaj nem jó, a felső réteg pár centis, alatta szikla van, így például répáról, krumpliról nem is álmodhatok. Arra gondoltam, hogy fűszerkertet és gyümölcsbokrokat ültetek majd" – tette hozzá. Mint elmondta, mivel férje is sokat dolgozik, szinte csak esténként és hétvégén tudnak a kertben kapirgálni. "Pedig fontosnak tartom, hogy tudjam, honnan származik a zöldség és a gyümölcs, hiszen nem mindegy, mit adok a gyerekeimnek. Gyakran veszek biotermékeket, nemrég akadtam rá például egy piacra, ahol csak ellenőrzött magyar biotermelők árulnak".

Szaktanácsadás és rövid ismertető a tasakon

Magokat vehetünk gazdaboltokban és hipermarketekben is. Többféle gyártótól származó termékek vannak. A kis gazdabolt valószínűleg drágább, ám ott kérhetünk tanácsot is, a nagyáruházban viszont erre nemigen van lehetőség. Kiszacskós (2 grammos) vetőmagot egyébként 100-200 forintért vehetünk, paprika- és paradicsompalántát az egyik kertészeti áruházban 200 forintért árulnak, áfonyatöveket pedig 2300 forintért.

A vetőmagok tasakjain a faj és a fajtanév mellett rövid képes, vagy többnyelvű ismertető tartalmazza a vetéshez szükséges ismereteket. Ezen kívül szerepel még a vetőmag mennyisége (grammban vagy szemszámban), a csomagolás vagy az érvényességi időpont. A magok nagy része az érvényesség lejárta után – megfelelő tárolás mellett – még használható, akár a következő idényben is – tudtuk meg a Gazdabolt.hu-tól.

Fotó: Northfoto

Száraz, aszályos nyár jön

"Nemrég örököltünk a párommal egy földet, amelyen rengeteg gyümölcsfa és szőlő van. Nagymamám régen nagyon finom szörpöket és lekvárt készített a telkén termő gyümölcsökből, talán én is megpróbálom" – avatott be a terveibe Kiss Éva. "Mondjuk biztosan drágább lesz, mintha a boltban megvenném az üveges befőttet vagy szörpöt, de legalább tudni fogom, hogy miből készült. Azt még nem tudom, mit kezdünk vele, de addig nem szeretném parlagon hagyni. Sajnos eléggé messze van a lakásunktól, hétvégén jutok csak el, így nem tudom, mennyire tudom majd megművelni. Főként az öntözés jelent majd gondot, mert kút nincs. Úgy gondoltam, összegyűjtjük az esővizet, de ez eléggé rizikós lesz, hiszen a tavasz is nagyon száraz volt".

Az Esőtánc.hu azt írja: nemzetközi kutatóintézetek egybehangzó véleménye szerint az átlagosnál sokkal forróbb és szárazabb nyár lehet az idei. Különösen a július-augusztus lehet extrém meleg. Egész Európában a szokatlan meleg dominálhat. Az egyik legmegbízhatóbb előrejelző, az amerikai NOAA (Nemzeti Óceán és Légkörkutató Ügynökség) szerint a legmelegebb terület éppen a Kárpát-medence lehet, és esőre sem számíthatunk. Különösen a július és augusztus ígérkezik forrónak.