|
A nemes rózsabokrokat általában
faiskolában szemzik vadrózsa alanyba, és ebből nevelik fel a
rózsatövet.
Mikor
dugványozzunk?
Legkedvesebb rózsafajtáinkat házilag is
szaporíthatjuk dugványozással. Ennek az ideje június végén, a fő virágzási
időszak befejeztével kezdődik.
Hogyan dugványozzunk?
Dugványozásra olyan hajtást válasszunk ki, amelynek
a csúcsán már virág nyílott. A hajtás végéből készítsünk 15-20 cm hosszúságú
csúcsdugványt oly módon, hogy a dugvány alján 10 cm-es levéltelen hajtásrész
legyen.
 
Vágjuk le a hajtársól az alsóbb leveleket, majd mártsuk
gyökeresedést elősegítő hormonporba a szárvéget
Igen jól gyökeresednek az ún. talpas dugványok,
amelyeket úgy készítünk, hogy a vastagabb ágból is maradjon a dugványon egy
darabka.
Milyen ültetőközegbe
dugványozzunk?
A dugványt tápdús, homokos vagy perlites földbe, cserépbe ültetjük,
majd a földet alaposan átnedvesítjük.
 
Ceruzával készítsünk lyukat a szárnak, majd tömörítsük körülöte a
földet
A cserepet ajánlatos félárnyékos helyen a kert
talajába süllyeszteni, hogy ezzel is biztosítsuk a meggyökeresedéshez szükséges
egyenletes hőmérsékletet és talajnedvességet. A hajtásokat befőttesüveggel
takarjuk le, hogy párologtatásukat mérsékeljük.
Öt-hat hét múlva megindul a gyökérképződés és utána
a hajtásnövekedés. Ekkor már levehetjük a üvegtakarást, de ezután se
feledkezzünk meg a dugvány rendszeres öntözéséről, mert akár egyszeri kiszáradás
is az elpusztulását okozhatja.
Mikor ültethetők szabadföldbe a
dugványok?
Őszig a dugványok annyira megerősödnek, hogy
ki lehet ültetni őket a kertbe, szabadföldbe. Persze a szokásos téli takarást
fokozott gondossággal kell elvégezni, mert a gyenge gyökerek egyelőre még
fagyérzékenyek.
A dugványról nevelt rózsatövek a mi átlagos
teleinket jól elviselik.
Szerző/Forrás: Dr. Bálint György
|
Kommentáld!