Euphorbia pulcherrima - Mikulásvirág

Az advent közeledtének csalhatatlan jele a virágboltokban a nagy
piros leveles-virágos mikulásvirágok feltűnése. Az ünnepkör
színeiben (piros-zöld) pompázó növény igazi hangulatos társa a
karácsonyváróknak, gondozásáról most mindent elárulunk.

Ez a kutyatejfélékhez tartozó dísznövény Közép-Amerikából,
Mexikóból származik. Jóval az európaiak megérkezése előtt az indián
tisztaság jelképeként a közép-mexikói aztékok termesztették. A nagy
becsben tartott növény azonban csak a hegyvidéki klímán maradt meg,
ezért a mai Mexikóváros területén nem tudták termeszteni. Vörös
színű felleveleiből az indiánok festéket készítettek. A Taxco
mellett letelepedett ferences rendi szerzetesek Santa Pesebre
ünnepén rendezett körmenetében már használták.

Az USA-ban 1825-ben Joel Robert Poinsett, az USA első mexikói
nagykövete révén vált ismertté. Az 1900-as évek elején
Kaliforniában, Hollywoodban kezdték termeszteni, nemesíteni. A
század húszas éveiben jutott el Európába, a hatvanas években még
vágott virágként volt ismert, ma kizárólag cserepes növényként
termesztik.

A mikulásvirág Közép-Amerikában 3–4 méter magasra is megnőhet, a
lakásban tartott példányok azonban ritkán érik el ezt a méretet.
Ha óvatosan letörünk egy levelet, a seb helyén rögvest fehér
tejnedv jelenik meg. Ez a nedv mérgező, tehát nem szerencsés, ha
házi kedvencünk lenyalogatja.

Rövid nappalos növény

A mikulásvirág díszei a színes virágzati fellevelek. A klasszikus
vörös szín mellett kaphatók krémfehér, rózsaszín, lazacszín és
tarkán csíkozott fellevelű fajták is. A színes virágzati levelek
csak akkor alakulnak ki, ha a virágképződés megindul, csak rövid
nappalos körülmények között, ha a folyamatos megvilágítás időtartama
kevesebb mint 10 óra. Ezt a termesztőüzemekben sötétítéssel oldják
meg. A lakásban tartott mikulásvirág oldalhajtásain a színes
fellevelű főhajtások elvirágzása után csak zöld levelek fejlődnek.

Tippek a gondozáshoz

• A mikulásvirágot óvjuk a tűző napsugaraktól, de a lakás napfényes
részén helyezzük el!

• A növény nem kedveli a változó hőmérsékletű szobát és a huzatot.
A legjobb, ha nyílászáróktól távol egy olyan helyiségben tartjuk,
amelynek hőmérséklete legfeljebb 16 és 20 °C között ingadozik. 23 °C
felett a növény biztosan pusztulásra van ítélve.

• A száraz levegő is árt neki, ezért a fűtőtesttől távol helyezzük
el. Száraz levegőjű lakásokban napi egyszeri alkalommal
kézipárásítóval növelhetjük a növény körül a páratartalmat.

• Minél több fényt kap a növény, annál hosszabb ideig virágzik, és
a fellevelek is sokáig szépek maradnak.

Elvirágzás után, március–áprilisban a színes fellevelek is hervadnak.
Ekkor a főhajtást a következő oldalelágazásig távolítsuk el, és
ültessük át a növényt, lehetőleg agyagcserépbe!
Mérsékelt öntözés mellett háromhetente, majd a nyár folyamán
kéthetente tápoldatozzuk a növényt általános hatású tápoldattal.
A nyári hónapokban a mikulásvirágot a szabadban is tarthatjuk, de
ne tegyük a tűző napra.

Újravirágoztatás

Ősszel megpróbálkozhatunk a mikulásvirág újravirágoztatásával. A
mikulásvirág bimbóképződése és felleveleinek színeződése csak akkor
indul meg újból, ha rövid nappalos körülményeket biztosítunk a
számára.
Szeptemberben vigyük a növényt kiegyenlített hőmérsékletű
helyiségbe. Karácsonyi virágoztatásra október közepétől kezdődően
9 héten át 14-15 órás időtartamra (például délután 3 órától reggel
7-8 óráig) borítsunk a növényre egy megfelelő nagyságú kartondobozt.
Jól záródó, sötét, üres szekrény aljában is elhelyezhetjük a növényt
a sötét szakaszban. A világos időszakban azonban fontos, hogy
elegendő fényt kapjon a növény. Amikor a színes fellevelek láthatóvá
váltak, abbahagyhatjuk a rövid nappalos kezelést.
Mikroelemeket is tartalmazó tápoldattal öntözve a mikulásvirág
felleveleinek színe még intenzívebb lesz. Ily módon a következő
karácsonyra terebélyes, gazdagon elágazódó, élénk színű növény
díszítheti az ünnepi asztalt.