Hogyan teleltessük otthon a leandereket?

Még nem késő behordani a díszkertből a kiültetett leandereket.A hazánkban megedződött leanderek zöme könnyedén elviseli a mínusz 5 Celsius-fokos léghőmérsékletet.Ha azonban elfagy a gyökér zónája,akkor fagykárt szenved a növény is
A leander a mediterrán térségből származik.Nem igaz,hogy létezik fagytűrő leander!Olyan van,hogy bátrabb kísérletező társaink kint hagyják télen és a leander átvészelte a fagyokat.Enyhébb teleken ez lehetséges,ha a növényt a gyökerével együtt kiemeljük a dézsából,mely gödröt ásunk neki,amit kibélelünk szalmával és friss marhatrágyával.majd a gyökértövek fölé felkupacoljuk a földet,és korhadó lombot rakunk a tetejére.A kemény fagyokat azonban nemképes átvészelni.

Minden ősszel visszatérő téma a diófa lombjának komposztálása.Bűn volna elégetni,mert szennyezi a levegőt.Ha a diófa lehullott,illetve a tetőkről,a csapadékelvezető csatornákból ki bányászott levelet zsákba szedjük,csak plusz költséggel viszik el a szemétszállítók.Hogy mit tesznek vele a hulladéklerakóban?Komposztálják!Most akkor komposztálható vagy nem?Oldjuk fel ezt az ellentmondást!
Ami a diófa lombjának komposztálása ellen szól,az egy vegyület.

 Pótolható a zöldségek számára fontos molibdén.




Homokos talajon gyakran lép fel a molibdén mikroelem hiánya.Kiskertekben szükséges tápelem már az enyhén savanyú talajokból is nehezen szívódik fel.
A molibdén hiánya különösen a káposztafélék,leginkább a karfiol,a brokkoli,de ugyanígy a fejes káposzta,a kelkáposzta,a bimbós kel és kínai kel esetében is halványodást,kékülést,szürkülést okoz.A káposztaféléknél már fiatal korban jól látszik a molibdén elégtelen felszívódása.Rendszerint  a legkorábban kizöldülő,illetve a legrégebbi levelek érközi szövetein figyelhető meg,hogy elszíneződnek a rostos szövetek.Gyakorlatilag lassú elhalás folyamatának leszünk tanúi,ha nem avatkozunk közbe.Ezek az elváltozások fokozatosan elhalnak,ami kezdetben úgy látunk,mintha eltorzulnának a levelek,hólyagosakká alakul a szerkezetük,mivel nem az egész káposzta pusztul el,hiszen az egészséges szövetek tovább növekednek.Csak akkor észleljük a kárt betegségként,amikor például a karfiol termése ( rózsája ) eltorzul,barnás fekete vagy barnás rózsaszín foltok képződnek.

 Divatos lett hazánkban is az édesburgonya.




Valamikor a nyár végén kérdezték egy  dél-alföldi gazdakörben,hogy lehet-e nálunk termeszteni a batátát.Magyarul találóan édesburgonyának nevezzük,tudományos neve pedig Ipomena batatas.Sütve,főve egyaránt kellemes az íze.Kevésbé lisztes,mint a burgonya.Olajban sütve az íze a sült tökére vagy a grillezett sárgarépára emlékeztet,hasonlít a kissé fagyos krumpliéra is.Püréjét kevés vajon,sóval érdemes feldobni,de tejet ne öntsünk hozzá,mert felhígul tőle.

Budapestről terjed a poloskainvázió

A ázsiai márványospoloska 2013 ősze óta ismert, és azóta egyre terjed Magyarországon. Tévedés azt gondolni, hogy télen majd a nagyja elpusztul. Az Egyesült Államokban és Észak-Olaszországban már jelentős mezőgazdasági károkat okozott az elmúlt években, főleg az alma- és a körtetermesztésben, és vélhetően ez vár ránk is. A kérdés csak az, hogy mikor.

Az ázsiai márványospoloska inváziója tulajdonképpen egy amolyan kereskedelmi vírusnak is nevezhető, ugyanis Ázsiából valószínűleg a kereskedelmi szállítmányokkal érkezett az Egyesült Államokba, majd Európába.

Vessek csemegekukoricát?

Nagy előnye, hogy folyamatosan vethető április közepétől július végéig. Sortávolsága 70 cm, tőtávolsága 40 cm legyen és a magok legalább 4 cm mélyen kerüljenek a talajba. Fészekbe vessük és egy fészekbe 3-4 szem mag kerüljön; ha valamennyi kicsírázik, akkor két tő maradjon meg.

 Friss madársaláta a karácsonyi asztalra.

Hála a kitartó vénasszonyok nyarának,a  kiskertben,viszonylag kevés beruházással,megtermelhető a friss ínyencségnek számító saláta.Amennyiben szeptember végén vagy október elején végezzük el a magvetést,advent idején,illetve a karácsonyi és az újévi asztalon már frissen tálalhatjuk a saját madársalátánkat.
Nálunk vadon is előforduló növényről van szó,amelyet mezei vagy madársalátaként ( galambbegysalátaként ) ismerünk.Tudományos neve Valernianella locusta,valaha szántóföldi gyomnövény volt.Kevés energiát igényel,kártevői és betegségei alig vannak,és jól elfér a már kiürült veteményeságyásokban.Ennek az apró,lapátszerű,vaskos levelű salátafajtának rövid  gyökere van,legfeljebb 10-15 cm magasra nő,magja apró,mint a fejes salátáé,biztosan csak sötétben csírázik.Októberben és novemberben általában megkapja a lombfejlődés számára szükséges 15-16 fokos meleget nappal és a 8 foknál nem hidegebb sötét időszakot a hosszú éjszakákon.Nemesített,termesztésre szánt változatai 4-5 évig csíraképesek.Szinte mindenütt megterem,a kisebb fagyokat átvészeli,de ajánlatos szélárnyékos helyen elvetni.Tápanyag-és vízigénye nem nagy,jól tűri a szárazságot.Őszi vetésre a hajtató fajtákat ajánlják,míg nyárra inkább a szabadföldi fajtákat.Léteznek sötétzöld,sárgászöld és lilás-zöld típusok is.Amennyiben folyamatosan akarjuk szedni a madársalátát,a helyrevetést elkezdhetjük már januárban vagy februárban,illetve március elején ( fólia alá,amelyben majd friss istállótrágya biztosítja a fűtést ).Sekélyen 1-2 cm mélyen,7-10 cm sortávolságra vessünk folyóméterenként 50 magot.Később augusztus végén szeptember elején azután szeptembertől október derekáig vethetjük.

Egyre több a poloska, az Alföldet is ellépték
Utoljára nyolc éve volt az ideihez hasonló poloskainvázió az Alföldön. A szakértő szerint a lakásokba is "beköltöző", büdös rovarok az első fagyokig, várhatóan október végéig okoznak kellemetlenséget.

Állítólag nyolc évvel ezelőtt volt olyan poloskainvázió, mint idén - írja a baon.hu, Bács-Kiskun megyei hírportál.

A lapnak nyilatkozó növényvédelmi mérnök szerint a rovarok ellen nehezen lehet védekezni, és a permetezés sem igazán hatékony, mert rövidesen újra betelepülnek a kertekbe.

Miért késik idén a füge másodérése?

Csapadékos volt a nyár,így a júliusi füge ( Ficus carica ) hazánk területén késve  érlelte be gyümölcseit.A lassan érlelődő fügét gyorsan megtámadják a mohó darazsak és a feketerigók.Belecsípnek a termésbe,ott,ahol a legédesebb,így a kánikulai meleg,párás időjárásban a gyümölcsöt megtámadja a penészgomba.
Szerencsére a füge gyökérzete mélyre hatol,és ha a töveket novemberben gondosan be is takargatjuk ( kukorica szárral,szalmával tehát meleget adó lombhulladékkal ),akkor a bokor nem pusztul el.Tavasszal a füge mindig újra kihajt.Akkor tud fává nőni és bőségesen teremni ha előző egy-két tél enyhe volt.A hosszú távú időjárás-előrejelzés szerint még van rá esély,hogy idén október derekáig néhány alkalommal friss fügét fogyasszunk a kertből,esetleg még pálinkát is főzhetünk belőle.Valódi biogyümölcs nálunk a füge,hiszen nem kell,nem is szokás permetezni.Vesszőpusztulást okozó gombabetegsége enyhén szokta károsítani.A kór terjedése könnyen megállítható a beteg ágvégek lemetszésével.